Orvosi tapasztalatok igazolják, hogy sötétben – még ha az a reggeli vagy a késő délutáni sötétség is – hamarabb elfáradunk.
Orvosi tapasztalatok igazolják, hogy sötétben hamarabb elfáradunk. Ilyenkor a közúti forgalomban részt vevő fáradt járművezető azt kockáztatja, hogy figyelmetlenné válik, és a volán mögött esetleg el is alszik. Márpedig ez súlyos balesetek és közúti tragédiák okozója lehet. A vezetés közbeni elalvás sokkal gyakoribb, mint gondolná! A közelmúltban a Német Közúti Biztonsági Tanács (DVR) egy telefonos felmérést végeztetett el az autósok körében és arra a megdöbbentő megállapításra jutott, hogy az egyébként név nélkül nyilatkozó járművezetők közül minden negyedik (!) elismerte, hogy még ha kis időre is, de legalább egyszer elszunnyadt vezetés közben.
A téli hosszabb sötét időszakok megzavarják az ember „belső óráját”. A rövidebb és sötétebb nappalok megnövelik a melatoninszintet, fokozva a fáradtság érzetét, az érzékszervekre is hatnak, és befolyásolják a vezetési képességet. Mindezek hatására az elalvás veszélye nő. Aki reggel kialvatlanul ébred, amennyiben teheti, tartsa lehunyva a szemét még egy ideig – akár 5–10 perc is sokat számíthat – vagy zuhanyozzon le úgy, hogy a víz hőfokát eközben többször változtatja. A hideg és a meleg víz változtatása növeli az éberséget, aktívvá tesz és a hangulatot is javítja. Aki délután érzi magát fáradtabbnak, tegyen egy rövid sétát a friss levegőn, és ezzel biztonságosabbá teszi az azt követő közlekedését.
Fontos tudni, hogy a fáradtság hasonlóan kedvezőtlen hatást gyakorol közlekedésünkre, vezetési stílusunkra, mint az alkohol. Tompává, figyelmetlenné tesz, lelassulnak a reflexek, s ha a fáradtság a járművezető elalvásához vezet, akkor a tragédia be-, illetve be nem következése csak a szerencsés véletlenen múlik. A fáradtságnak az emberi teljesítményre, a fizikai és mentális képességekre gyakorolt kedvezőtlen hatását már régóta felismerték, de a közlekedők nem kis hányada – sajnálatos módon – ezt nem veszi figyelembe, illetve úgy gondolja, hogy különböző trükkökkel az éberség tartósan fokozható.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a járművezetőknek nagyon komolyan kell venniük a fáradtságnak azon tüneteit, melyet testük jelez. Mert a járművezetők tudatában vannak fáradtságuknak, még akkor is, ha azt önmaguknak, vagy utasaiknak nem vallják be, és fáradtságuk kezelésére, az elalvás megelőzésére különböző védekező mechanizmusokat igyekeznek kialakítani.
Ha a szemhéjak hirtelen nehézzé válnak, akkor az olyan megoldások, mint az ablak lehúzása, a légkondicionáló bekapcsolása vagy a gépjármű utasterében a belső világítás felkapcsolása nem lehetnek hatásosak. Ugyanez vonatkozik a hangos zenehallgatásra, az éneklésre, a szőlőcukor, az üdítőital fogyasztására, vagy más hasonló megoldásokra, hiszen a fáradtságot nem lehet egyszerűen be- és kikapcsolni, illetve ilyen trükkökkel tartósan kompenzálni. Az egyetlen hatékony megoldás – ha már menet közben vagyunk – csak a megállás és szünet tartása lehet.
Érdemes megjegyezni, hogy a kutatások alapján több mint hatszoros a baleseti kockázat növekedése akkor, ha fáradtan veszünk részt a közúti forgalomban. A halálozási kockázat még ennél is magasabb, hiszen a fáradtságra s az elalvásra visszavezethető balesetek jelentős részében a jármű fékezés nélkül, nagy sebességgel halad le az útról, ütközik neki egy fának, másik gépkocsinak, vagy éppen üt el egy gyalogost.
A fáradtság leküzdésére, az elalvásos balesetek megelőzésére az egyetlen tartós és hatásos módszer az alvás, a kellően kipihent állapot, míg a vezetés közbeni pihenés is csak ideiglenes megoldásnak számít. Javasoljuk ezért, hogy hosszabb utazását pihenők beiktatásával előre tervezze meg, s kétóránként tartson 15 perc szünetet! Ezt az időt pihenéssel töltse, továbbá igyon egy csésze erős kávét, vagy más koffeintartalmú italt. A koffein növeli az éberséget, de azt se feledje, hogy mindössze 30–60 percre!
Forrás: ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság.
