Idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált éves tobozszüretét a Folly Arborétum. Ezúttal advent harmadik hétvégéjén, 2021. december 11-én vezetett túrák során fogják leszedni az öthektáros arborétum szüretelésre váró, atlasz- és himalájai cédrusainak, valamint az óriástobozú fenyők tobozait, a több mint tízméteres fák esetében speciális eszközökkel, alpintechnikával.
A tobozok szüretelése minden évben egyedülálló élmény a Follyban, hiszen az arborétum fenyői előfordul, hogy több mint tízméteres magasságokba nyúlnak, ezért bizonyos esetekben csak speciális eszközökkel, alpintechnikával szüretelhetők le. Idén kicsit később értek be a tobozok, mint az elmúlt években, ezért november helyett december 11-én, advent harmadik hétvégéjén lesz a tobozszüret. A Folly kertészei vezetett arborétumi túrán mesélnek majd a kert és fáinak történetéről, és a séták során a tobozok érettségétől függően atlasz- és himalájai cédrus, valamint a Pinus coulteri, azaz az óriástobozú fenyő tobozai kerülnek leszüretelésre.
A túrák kiindulópontja a 60 éves atlaszcédrus lesz, amelyet még Folly Réka édesapja, Folly Gyula ültetett. Az atlaszcédrus tobozai könnyen felismerhetők a tojásdad alakjukról. A himalájai cédrus tobozai is hasonló formájúak, de az atlaszcédrusénál nagyobbak. Az óriástobozú fenyők 10–15 méter magasak, érett tobozaik pedig 30–40 cm hosszúak és 20–30 cm szélesek is lehetnek. A Follyban található egyik példány már 80 éves, a negyedik generációs tulajdonos, Folly Réka nagypapája ültette, a másik fa 60 éves, és még az édesapa, Folly Gyula ültette.
A tobozok kizárólag magfogás céljából kerülnek leszüretelésre, nem vihetők el, de a szüret napján a Folly ajándéktobozokkal kedveskedik a látogatóknak, akik az erdei fenyő, a feketefenyő, a himalájai selyemfenyő, a mexikói selyemfenyő és a ciprus tobozai közül választhatnak majd.
Az érdeklődőket egy külön erre a napra összeállított speciális belépőjeggyel várják, amely a felnőttbelépő mellett tartalmaz egy 3 fogásos menüt a Folly éttermében, valamint egy saját nevelésű ciprusmagoncot is. A speciális jegy árairól a Folly honlapján és Facebook oldalán tájékozódhatnak.
Program:
2021. december 11., szombat (rossz idő esetén pótnap: 18., szombat)
11 óra: 1. vezetett túra és tobozszüret,
14 óra: 2. vezetett túra és tobozszüret.
A túrát vezetik: Imre Zsuzsanna pedagógus, az arborétum kertésze és Szegedy Barnabás biológus, az arborétum kertésze.
Pinus coulteri – óriástobozú fenyő
A Pinus coulteri, vagyis az óriástobozú fenyő a világ legnagyobb tömegű tobozt nevelő fenyője. 25 méter magasra is nőhet az amerikai bokorerdőkben. Rozsdabarna kérge pikkelyes, mélyen repedezett. Merev, szürkészöld tűlevelei 20–30 cm hosszúak. Virágzatai tavasz végén, nyár elején nyílnak. A tobozok a másod-, harmadévre fejlődnek ki, és nemegyszer a három kilogrammot is elérik. Az érett toboz 30–40 cm hosszú és 20–30 cm széles. Magjai egykor indián törzsek fő táplálékául szolgáltak, gyantája pedig gyógyító összetevőket tartalmaz. Angolul özvegycsinálónak, azaz widowmakernek nevezik.
Cedrus atlantica – atlaszcédrus
A Folly-család mindig is szívügyének tekintette a cédrusok magyarországi meghonosítását. A 110 évvel ezelőtt még Európa-szerte ritkaságnak számító ciprus- és cédruscsemetéket az alapító dr. Folly Gyula orvos hozatta és telepítette a Balaton északi partjára. Az ország első cédruserdejét (22,1 ha) Agostyánban Folly arborétumi magból Kiss Miklós és Barabtis Elemér 1955-ben telepítette. A magyarországi erdő ellegű (17,5–24,5 ha) Cedrus atlantica állományok (Neszmély, Agostyán, Gödöllő) mind a Folly arborétumi magból származnak. Az atlaszcédrus örökzöld fa, Észak-Afrikában honos, 40 méter magas, széles fává fejlődik. Koronája fiatalon kúpos, az idős példányoké laposan szétterül. Felálló tobozai éretlenül zöldek, éretten pedig fénylő barnák. Lassan nő, szélvédett, meleg helyen fejlődik a legszebben. Fája arról is ismert, hogy illatos olaj itatja át, amely rendkívül ellenállóvá teszi a korhadással, pusztulással szemben. Ezt felismerve Egyiptomban a múmiák koporsóit készítették a fájából, majd később a föníciaiak a hajóikat építették belőle. Egy legenda szerint ebből készült Jézus keresztje is. A művészetben a cédrus fája az örök élet és a paradicsomi lét szimbólumaként terjedt el.
Cedrus deodara – himalájai cédrus
A himalájai cédrus (Cedrus deodara) természetes élőhelye a Himalája nyugati és középső vonulatain, Kelet-Afganisztántól az indiai Garhwal megyéig terjed. Emellett még Nepál nyugati részén a Kurnauli-völgyben fordul elő. Eredeti termőhelyén magassága elérheti az 50 métert, Európában mintegy feleekkorára cseperedik. Koronája a fiatalon is lecsüngő ágvégekkel festői, széles, kúpos; idősebb korában ernyősödő. Fiatal hajtásai fagyérzékenyek. A szárazságot jól tűri, de gyors növekedéséhez öntözni kell. Világos helyen érzi jól magát, és évente akár 40 centimétert is nőhet.
Folly – A Balaton édenkertje
A badacsonyörsi Folly Arborétum első örökzöldjeit dr. Folly Gyula pécsi orvos telepítette. A hely extra klimatikus adottságainak köszönhetően a messzi földről érkezett ritka növények is gyökeret vertek, ezért az arborétum gondozását a család újabb generációi vitték tovább. Az induláskor alig félhektárnyi területből ma már öthektáros arborétum lett, ahol több mint 400 tűlevelű és 200 lombos fa- és cserjeféle virul. A Folly-család négy generációjának elkötelezett munkája és kitartása a Balaton édenkertjévé varázsolta a helyet. Az itt található négy világtáj növényei, a különleges cédrusok, ciprusok és borókák egész évben várják a látogatókat. Az érdeklődők a helyszínen Folly teákat, szörpöket, süteményeket és borokat is kóstolhatnak, az étteremben pedig szezonális étlappal, badacsonyi ínyencségekkel és gasztroprogramokkal várják a vendégeket.
