A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága (MNM RÖG) a miskolci Herman Ottó Múzeummal együttműködve 2018 és 2020 között 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat a leendő Miskolc–Kassa autópálya nyomvonalán. Az intézmény szakemberei kutatásaikkal nem csupán egy-egy lelőhelyet tártak fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet rajzoltak a Hernád folyó völgyéről. Eredményeikről most egy új virtuális kiállítás nyílik Régésztörténetek címmel, valamint a Nemzeti Múzeum HELY című online ismeretterjesztő sorozatához egy kerekasztal-beszélgetés is kapcsolódik a múzeum Facebook-oldalán 2021. március 31-én 18 órakor.
A Nemzeti Múzeum kutatásai azt bizonyítják, hogy a Miskolctól északkeletre húzódó térséget már a múltban is élénk forgalom jellemezte. Az Alföld északon legtovább a Hernád mentén nyomul be a hegyek közé, így a folyóvölgy egy olyan természetes útvonal, ami évezredeken át biztosította a kapcsolatot a Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között. Ahol a Hernád ártere a környező dombokkal találkozik, az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött létre. A folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az életkamrák közül régészeti szempontból kiemelkedő terület Encs környéke, a tervezett autópálya Forrás-hegyi pihenője. A Hernád-völgy miskolci kapuja és a Kassai-medence között félúton, ahol ma autópálya-pihenő épül, korábban egy fogadó működött, még korábban egy honfoglalás kori temető volt, azt megelőzően pedig a szkíták és egy erődített bronzkori település lakói is úgy gondolták, hogy ez a legjobb hely a megtelepedésre. Hasonlóan kedvelt volt a Hernád völgye már az újkőkor folyamán is, amire a korai földművesek nyomai utalnak a mai Garadna, valamint Novajidrány határában. Ugyancsak Garadnán került elő egy germán, vandál település részlete, ahol a feltárt többtucatnyi szénégető gödör alapján valószínűsíthetjük, hogy a lakosság nagy része e helyen szénégetéssel foglalkozott.
A Hernád-völgyében folytatott ásatások még csak rövid naplóbejegyzések a Kárpát-medence történetében, de minden egyes hely egyre többet árul el a letűnt évezredekből. A kutatási eredményeket bemutató Régésztörténetek online kiállítás a történelem új lapjait tárja a közönség elé.
2021. március 31-én 18 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook-oldalán kezdődő kerekasztal-beszélgetés alatt megismerhetik a „hely szellemét”: régészek mesélnek a Hernád völgyének feltárásáról, egy munkanapjukról, a régészélet kihívásairól és szépségéről. A beszélgetés irányítását viszont az Ön kezébe adjuk. Kérdéseket várunk a kommentek között a régészetről, a módszertanról vagy az említett korszakokról.
A kerekasztal résztvevői: Balogh Bodor Tekla, Sörös Franciska Zsófia, Fábián Szilvia, Czifra Szabolcs, Csergő Ákos, Nicklas Larsson, Takács Richárd régészek, az MNM RÖG munkatársai.
A Régésztörténetek virtuális kiállítás alkotói:
Rajzok, rekonstrukciók: Bicskei József, Kazsóki Ágnes, Kovács Mária. Tárgyfotók és légifotók: Bicskei József, Látos Tamás, Pokorni László. Kurátorok: dr. Fábián Szilvia, Czifra Szabolcs. Virtuális kiállítás: Farkas Krisztina, Kovács Rita. Koordinátor: Kómár Éva.
