Mi történik, ha valaki lázzal fennakad egy hőkapun?

A koronavírus-járvány második hullámában egyszerre kell biztosítani a gazdaság működőképességét és az óvintézkedések betartását. Ez nagyon komoly gyakorlati problémákat vet fel, a tömeges, rutinszerű, adott helyszínen, véges időn belül elvégezhető ellenőrzés egyetlen reális lehetősége pedig a lázmérés. A kézi testhőmérséklet-mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, a komolyabb hőkapuk viszont többek közt számlálásra, automatikus riasztásra, sőt a hőkamerák akár opcionálisan arcfelismerésre is képesek, emiatt várhatóan országszerte egyre több intézményben találkozhatunk majd ezekkel a szerkezetekkel.

Dr. Gulyás Kovács Gergely, az iTeam Holding Zrt. igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, a valós időben elvégezhető ellenőrzés egyetlen lehetősége a koronavírus esetében a lázmérés. Mint mondta, biztosan állíthatjuk, hogy az egyéni, kézi testhőmérséklet-mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, mert humánerőforrás-igényes, lassú, kis áteresztőképességű, a kartávolság miatt a személyzetre nézve is egészségügyi kockázattal jár.

„A testhőmérséklet-mérés technológiája minden esetben a szükséglethez, a kockázatokhoz, valamint az infrastrukturális és gazdasági lehetőségekhez igazodjon, figyelembe véve a prioritásokat, egyedi igényeket. Az automatizált testhőmérséklet-mérő berendezések széles palettája elérhető hazánkban is, az olcsóbb árfekvésűek már önmagukban megtérülnek azáltal, hogy kiváltják vagy csökkentik az állandó kezelőszemélyzet jelenlétét. A komolyabb rendszerek például számlálásra, automatikus riasztásra, valamint arcfelismerésre is képesek, amelyek így egyben biztonságtechnikai megoldást is nyújtanak” – magyarázta.

Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi helyzetben egy előzmény nélküli döntést kell hozni, tapasztalati ismeretek nélkül kell választani a rendelkezésre álló technológiák közül. „Ez nagy feladatot és felelősséget ró az intézmények vezetőire, fenntartóira, éppen ezért ingyenes tanácsadással vagy szakértői elemzéssel segítjük őket a legjobb választás kialakításában. A visszajelzések szerint ez az egyik legnagyobb segítség, amit kaphatnak jelen szituációban” – hangsúlyozta az elnök.

Nem világos, hogy mi a teendő, ha valaki fennakad

Dr. Englert Zoltán, az iTeam Medical orvosszakértői rendszer specialistája elmondta, a testhőmérséklet-mérésre vonatkozó általános szabályozás csak az oktatási intézményeket illetően született, ahol október 1-től kötelezővé tették, hogy a 37,8 Celsius-foknál kétszeri mérés után is magasabb testhőmérséklet esetén az intézmények kötelesek hazaküldeni a tanulót vagy a személyzetet.

Az országos tiszti főorvos a szervezetek hatáskörébe utalta az ellenőrzés tényét és módját, de magasabb testhőmérséklet esetén a bevett gyakorlat az illető hazaküldése és ilyenkor a háziorvos illetékes a további teendők megítélésében.

„Ez rengeteg gyakorlati kérdést felvet, hiszen számos oka lehet a mérsékeltebb testhőmérséklet-emelkedésnek is, amelyek még csak nem is minden esetben fertőzéshez köthetők. A magasabb testhőmérsékletűnek bizonyult személyekkel kapcsolatos intézkedés mindenképpen szakmai kérdés, semmiképpen sem a mérést végző személyzet hatásköre, ugyanakkor számtalan visszajelzést kaptunk az ellátást végző kollégáktól, hogy ilyen esetekben hatalmas segítség volna, ha a kockázatbecslés rendelkezésre állna, amely egyébként egy későbbi kontaktuskutatásban is fontos szerepet töltene be” – fogalmazott.

Mint mondta, a cégnél éppen ezért valósították meg a fenti folyamatok informatikai támogatását. Ennek révén előzetes elektronikus kockázatbecsléssel segítik egyrészt a testhőmérséklet-mérést végző intézmények személyzetét, másrészt az értékelést, ellátást végző orvosok munkáját.

Algoritmus vezet végig a javasolt lépéseken

A szakértők szerint a lázmérést követő teendők egységes szabályozása orvosi szempontból nagyon nehéz kérdés. A populációból nem lehet biztonságosan olyan „homogén betegcsoportokat” képezni, amelyeket hasonló módon, hasonló körülmények között lehet szétválasztani, irányítani kizárólag egy pillanatnyi testhőmérséklet-mérés eredménye alapján.

„Praktikus szempontból ugyan minden érintett számára komoly segítség lenne egy úgymond elkülönítő protokoll, amely iránymutatást adna a magasabb testhőmérsékletű személyekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan, de ez egyelőre nem megoldható. Amire jelen körülmények között szakmailag megalapozva támaszkodhatunk, az a kockázatbecslés, az adott esetre vonatkozó szakmai ismeretek gyors hozzáférésének biztosítása, ennek algoritmizálása” – fogalmazott dr. Gulyás-Kovács Gergely.

Példaként a következőt hozta fel. Egy illetőnél magasabb testhőmérsékletet mérnek egymás után két alkalommal is, de nem hajlandó hazamenni, ragaszkodik ahhoz, hogy éppen sportolásból érkezett, és amúgy is stresszes volt a napja. Ilyenkor az algoritmus végigvezeti a személyzetet a javasolt lépések listáján, az adott példára vonatkozóan: hozott-e magával előzetes kockázatelemzést és annak mi az eredménye, mennyi ideig kell pihentetni, milyen hőmérsékleten, lehet-e használni pulzusadatokat, javasolhatunk-e neki légzéstechnikát. Természetesen minden esetben ezek után újabb kontrollmérés is szükséges a biztonságos beengedéshez.