„H.A.S. Háromfogásos gyomortörténelem” című kiállítás

Gasztrotörténeti kiállítás nyílt az Aquincumi Múzeumban. A régészeti kutatásokra épülő interaktív tárlat az őskor, az ókor és a népvándorlás konyhájába vezet.

A kiállítás címének feloldásával kezdeném: H(alózni), azaz enni, A(lapvető) S(zükséglet), a táplálkozásról, mint az emberi élet alapfeltételéről szól az Aquincumi Múzeum gasztrotörténeti kiállítása. A „Háromfogásos gyomortörténelem”, vagyis a múzeumunk által felölelt három régészeti kor segítségével ízelítőt adnak az előttünk élő népek táplálkozási lehetőségeiről, szokásairól, olykor túlkapásairól. A látogatók bepillantást kapnak az őskőkori ember étkezésétől kezdve az ókori (római) ember táplálkozásán át egészen a népvándorlás végéig (késő avarkor) élő népek konyhájába. Lesz szó ínségről, bőségről, puritán étkezésekről és fergeteges lakomákról. A gasztronómiai történet színes tablóit a teljességre törekvés igénye nélkül valósították meg, de ennek ellenpontozásképpen igyekeztek sokszínűt alkotni.

Az időszaki kiállítás arra vállalkozik, hogy egy-egy tárgyon, tárgycsoporton, forráson keresztül könnyednek tűnő, „asztali” történeteket meséljen el. Az élelemtermelés kezdetétől az újkőkor ínségeledelein, a bronzkor lakomáin, a vaskor konyhaművészeti újdonságain át a rómaiak, a hunok és az avarok fazekába is beleszagolhatunk. Megismerhetjük azokat az állomásokat, amelyen keresztül a római kultúra eljutott a mediterrán triász (gabona, olíva, szőlő) által meghatározott étrendjüktől a színes orgiákig. Kiderül, hogy a kezdetben a halételektől idegenkedő rómaiak hogyan váltak halőrültekké, és mi volt a véleményük a tejivásról. Ízelítőt kaphatunk a szarmaták, a hunok és az avarok táplálkozási kultúrájából.

Az Aquincumi Múzeumban már hagyománynak mondható, hogy a régészeti kutatások eredményeit olyan kérdések mentén mutatják be, amelyek a jelenkor emberét is foglalkoztatják. 1999-ben a múzeum már nagy sikerrel rendezett táplálkozástörténeti kiállítást Culinaria Romana – Az antik Róma gasztronómiája Aquincumban címmel, amely az idevágó addigi kutatási eredményeket összegezte. Az azóta eltelt idő ásatásai, kutatásai számos újdonságot tártak fel, amely a kiállítás létrehozását is inspirálta. A kurátorok elkészítettek a vitrinben látható vaskori őrlőkő alapján egy olyan kézimalmot, amelyben a polcokon látható gabonát mi is megőrölhetjük. Hazavihetjük egy kőkorszaki buci vagy a 10. századi ősgulyás receptjét, illetlenül kukucskálhatunk, kisajtókat nyitogathatunk, pakolgathatunk, tapogathatunk. A kiállítás a táplálkozáshoz kapcsolódó tabukat sem kerüli meg: a látogató az emésztés végpontjairól is kap képet, akár az illemhelyekkel, akár a szellentés illemtanáról is hallhatunk.