Ezeket a háztartási hulladékokat ne öntsük soha a lefolyóba

Sajnos még mindig jellemző ránk, hogy olyan háztartási hulladékokat öntünk a lefolyóba, amik nem oda valók – derül ki egy nemrég végzett társadalmi kutatásból. Pedig mi is felelősek vagyunk, és sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk a víz- és szennyvízvezeték-hálózatot, ezzel együtt pedig a természetes vizeinket is.  

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) a WWF Magyarország közreműködésével készített egy társadalmi felmérést, amiből az is kiderült, hogy mennyire tudatosan használjuk a lefolyónkat, azaz a mosdót, a WC-t, a mosogatót. Az ugyanis, hogy a szennyvízhálózat megfelelően működjön, és tisztított víz kerüljön vissza a természetbe, nemcsak a szennyvízelvezetést és -tisztítást végző víziközműveken múlik, hanem bizony rajtunk is.

Az eredmények alapján a konyhai ételmaradékok esetén vagyunk a legóvatlanabbak. Habár a megkérdezettek több mint a fele (53,6%) – nagyon helyesen – soha nem önt háztartási hulladékot a lefolyóba, 7%-uk kifejezetten gyakran teszi ezt. Ennél valamelyest jobb a helyzet a háztartási zsírok, olajok és vegyszerek tekintetében, hiszen ezeknél háromból két ember tudatosan kerüli a lefolyó használatát. A lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében látható leginkább a helyes magatartás, ugyanis ezek esetében szinte mindenki (95%) helyesen jár el és külön gyűjti azokat.

„A természetes vizeink és a talaj megóvása miatt a víziközmű-szolgáltatók tevékenysége elengedhetetlen és rendkívül fontos környezetvédelmi tevékenység. A háztartásokban keletkezett folyékony hulladékot, a szennyezett vizet ugyanis nemcsak elvezetik, hanem több fázison keresztül szűrik és tisztítják, hogy a lehető legkevesebb káros anyag kerüljön élővizeinkbe. Ahhoz azonban, hogy a talajt és a természetes vizeinket megóvjuk a háztartásunkban keletkezett hulladékoktól, a szolgáltatók munkájára, a lakosság tudatosságára, valamint megfelelő állapotú, szivárgás és törésmentes víz- és szennyvízhálózatra is szükség van, aminek jelentős része ma már országos szinten felújításra, fejlesztésre szorul” – hívja fel a figyelmet Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke.

Vízérték-szemléletformáló társadalmi felmérés

A Széchenyi 2020 programban európai uniós támogatással megvalósuló Vízérték-szemléletformáló program keretében társadalmi felmérés készült arról, milyen szinten ismeri a lakosság azt a problémát, hogy a magyar vízvezetékrendszer jelentős része az életkora miatt fejlesztése, felújításra szorul. Az országos 5000 fős reprezentatív kutatás a 18 éven felüli hazai lakosság körében – nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerinti reprezentativitás mellett –, online megkérdezés formájában, 2020. július 21. és augusztus 7. között zajlott.

A projektről bővebb információ a www.maszesz.hu oldalon található.

Call Now Button