Csillag és kereszt címmel nyílt időszaki kiállítás, amely a 100 éves Magyar Érdemrend történetét mutatja be.
A tárlat körülbelül 70–80 rendi jelvényt mutat be, esetenként az adott kitüntetés dobozával, miniatűr jelvényével és a kitüntetéshez tartozó adományozási okirattal, alapszabállyal. A tárlaton a rendi jelvények mellett az egykori kitüntetett személyek – mint például Bethlen István vagy Korányi Frigyes – festményeken jelennek meg, illetve díszes öltözetek – például Horthy Miklós flottakabátja és Király Béla vezérezredes zubbonya – is megtekinthetők.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kitüntetés- és képzőművészeti gyűjteményein alapul. Ez a két közgyűjtemény rendelkezik a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeivel, valamint számos kitüntetett portréjával.
„A Magyar Érdemkereszt, illetve Érdemrend fokozatait olyan magyar és külföldi állampolgárok kaphatták meg, akik az ország érdekében különösen hasznos szolgálatot teljesítettek. Ez szerepel az első, 1922-es alapszabályban, ami lényegében napjainkig is érvényes” – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Csillag és kereszt – 100 éves a Magyar Érdemrend című kamaratárlatot megnyitó beszédében.
Az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnésével függetlenné vált Magyarország önálló kitüntetésrendszerének legfontosabb eleme volt a Magyar Érdemrend. Jellegzetes külalakja, a fehér kereszt, az 1848–1849-es szabadságharc Magyar Katonai Érdemrendjének tervezett, majd az emigrációban elkészült jelvényére vezethető vissza. Az 1922-ben megalapított Magyar Érdemrend (kezdetben Magyar Érdemkereszt) évtizedek során mind elnevezését, mind megjelenését tekintve több kisebb változáson ment keresztül. 1946-ban az államforma megváltozásával Magyar Köztársasági Érdemrend néven alapítottak helyébe új kitüntetést, de külalakját tekintve csak a jelvények középső eleme változott. Ezt az új kitüntetést néhány évvel később, 1949-ben megszüntették és a szocializmus évtizedeiben nem létezett. 1991-ben Magyar Köztársasági Érdemrend néven újra alapították, majd egy 2011-es törvény értelmében neve ismét Magyar Érdemrend lett.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a kiállítás két intézmény, a Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum példaértékű együttműködésének eredményeként jött létre. Ez a két közgyűjtemény őrzi a Magyar Érdemrend és a Magyar Köztársasági Érdemrend valamennyi fokozatának rendi jelvényeit, valamint számos kitüntetett portréját. A főigazgató köszönetet mondott a kiállítás létrehozásában közreműködő munkatársaknak, köztük a kamaratárlat két kurátorának: Pallos Lajosnak és Sallay Gergelynek. Elmondta, hogy a tárlat anyagából katalógus készült, amely a Magyar Érdemrend története mellett néhány fontos kitüntetett személyt is bemutat kitüntetéseivel együtt.
Töll László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a magyar hadsereg átalakulásáról szólva arról beszélt, ahhoz hogy ez megvalósuljon, az emberek gondolkodásában is átalakulásra van szükség, tudomásul kell venni, hogy a magyar történelem tele van hősökkel és harcolni kell azért, hogy ez a köztudatba is bekerüljön. „Ez a kiállítás a magyar hősiességnek az egyik manifesztációja, megerősítése tevékenységünknek” – fogalmazott Töll László.
A tárlat október elsejéig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében.
