A lakáshitel lehet a menedék a 20 százalékos infláció elől

Május óta folyamatos a visszaesés az ingatlanpiacon a gazdasági változások miatt. Bár a kereslet csökken, mégis azok járhatnak jól, akik hitelre vásárolnak lakást a jelenlegi kamatkörnyezetben. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a jelenlegi hitelkamatok csak az elmúlt évekhez képest tűnhetnek magasnak, a 2012-ben kijött mentőcsomagokhoz viszonyítva is kiemelkedően kedvezőnek mondhatók. A szakértő szerint a bankszektor jól reagált a kihívásokra, így ha 8 százalékon vesz fel valaki lakáshitelt, azzal hosszú távon biztosan jól jár.

Átmenetileg megállította a koronavírus-járvány első hullámát követően indult ingatlanpiaci boomot az orosz–ukrán háború és annak közvetlen gazdasági következményei. A fegyveres konfliktus kirobbanását követően bankok csődöltek be és szűntek meg, a nyersanyagárak emelkedésével az új építésű ingatlanok még tovább drágultak, és ehhez jött a rekordmagas infláció, ami új helyzetet teremtett a piacon.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a pénz elértéktelenedése miatt az emberek befektetések után néztek és sokan a fix kamatozású hitelekben találtak megoldást. „2022 első felében, amikor az infláció még csak 7 százalékon volt, sokan 3–4 százalékos kamatlábon tudtak felvenni lakáshiteleket havi fix törlesztő részlettel 20 éves futamidőre. Akkor is látható volt, hogy az ingatlannövekmény hosszú távon kitart és exponenciálisan nő, így aki hitelbe menekítette a megtakarított pénzét az infláció elől, biztosan jól járt” – mutatott rá.

Stratégiát váltott a bankszektor

Emlékeztetett, az infláció lassítására és a forintgyengülés megállítására a jegybank 13 százalékra emelte fokozatosan az alapkamatot, ami azt jelenti, hogy ha valamelyik bank profitot szeretne csinálni, akkor ilyen kamatozás mellett adhatja a pénzét az MNB-nek. Gadanecz Zoltán szerint ugyanakkor a bankszektor a 2008-as válsággal ellentétben ezúttal jóval józanabb tudott maradni, a finanszírozás kitartása mellett döntöttek, azaz a lakosságba öntötték a pénzüket, nem az államtól vették fel a hasznot. Vagyis egy olyan stratégiát követtek, ami mozgásban tartja a piacot.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról is beszélt, az európai szinten kiemelkedő kormányzati támogatási rendszer valamelyest megremegett. Példaként említette a 2,5 százalékos kamattal kínált zöldhitelt, amit gyakorlatilag egyik napról a másikra vontak vissza. Emiatt is állnak még mindig sokan kétségbeesetten, várva a programok esetleges kibővítését, de ez nem kifizetődő stratégia. „Még mindig nagyon kedvező és egészséges a piac. A 2012-ben indított mentőcsomagok még a mostaninál is magasabb kamatszázalékon működtek. Ami most megtévesztő lehet, az az, hogy az elmúlt években rendkívül alacsony kamatlábakhoz szoktunk hozzá. Ugyanakkor a 7–8 százalékos piaci hitelek még mindig kifizetődőek, pláne a 20 százalék feletti infláció mellett” – fűzte hozzá.

Gadanecz Zoltán végezetül megjegyezte, ha később lejjebb mennek a kamatok, akkor a lakossági hiteleknél menet közben is lehet váltani, tehát hosszabb távon még jobban lehet majd járni.