Trianon-rockopera a Hősök terén

Trianon címmel nagyszabású rockoperát mutatnak be június 22-én és 23-án a fővárosi Hősök terén. A több száz szereplőt felvonultató darab rendezője, a szövegek összeállítója Koltay Gábor, a zeneszerző Koltay Gergely.

„A szó és a téma, Trianon száz éve kavar szenvedélyeket az országban. A rockopera néhány család történetén keresztül mutatja be, miként befolyásolta életünket alapvetően mindaz, ami 1920-ban történt, vagyis hogy Magyarország szétszakadt” – mondta a rendező a rockoperát színpadra vivő Esztrád Színházzal közösen tartott tájékoztatón.
Koltay Gábor kitért arra, hogy a Trianon című produkcióban szereplők túlnyomó többsége látható volt a két évvel ezelőtt szintén a Hősök terén bemutatott Itt élned, halnod kell című rockoperában. A Trianonban színpadra lép mások mellett Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Makrai Pál, Sipos Imre, Benkő Péter, Palcsó Tamás, Rudán Joe, Varga Szabolcs és Varga Vivien is. A produkcióban tizenöt énekes, húsz színész, kétszáz táncos, száz statiszta, harminc lovas és negyven artista fog közreműködni.
Mint elhangzott, komoly díszletrendszer fog épülni a Hét vezér szoborcsoport elé két nagy színpaddal. Két óriási LED-fal épül a díszletbe, szemben lesz egy jelentős méretű lelátó, oldalt pedig további kettő a múzeumok előtt.
„Úgy tapasztalom, nagyon sokan nem igazán tudják, mi történt 1920. június 4-én, amikor aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést Versailles-ban a Grand Trianon palotában. Magyarország 19 milliós európai középhatalomból 8 milliós kis állammá szűkült, területének több mint kétharmadát veszítette el. Szeretnénk elgondolkodtatni az embereket, illetve az értelem mellett az érzelmeket is átélhető módon felmutatni” – fogalmazott Koltay Gábor.
A darab négy tételből áll, a szövegkönyvet Koltay Gábor emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével állította össze.
A rendező szólt arról, hogy az első a 19. század végi millenniumi ünnepségektől Trianonig tart, a második 1920-tól a második világháború végéig, a harmadik a Kádár-korszakot mutatja be, a záró tétel pedig a rendszerváltozás óta eltelt éveket, benne az EU-csatlakozást és 2010-et, amikor az Országgyűlés megszavazta a nemzeti összetartozás napját, a Trianon-emléknapot. Koltay Gábor megjegyezte: nem a történelem kerekét kell visszafordítani, hanem életben tartani, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek a határok feletti nemzetegyesítéshez vezetnek.
A rendező kitért arra, hogy a szereplők jelentős részével régóta együtt dolgozik, Varga Miklóssal például 1983, az István, a király óta, Rudán Joe-val pedig 1993, az Atilla, Isten kardja bemutatója óta.
A zeneszerző Koltay Gergely, a több mint négy évtizede működő Kormorán együttes vezetője azt mondta: saját együttese mellett egy szimfonikus zenekar fog élőben játszani az előadásokon. Hozzátette: zenéjével ki akarja fejezni, mit éreznek a magyarok itthon és otthon, Magyarországon és a külhoni közösségekben.

A rendező hangsúlyozta: a produkció nem állami támogatásból valósul meg, és bízik abban, hogy a két előadás után továbbiak is lesznek szerte az országban. „Két év múlva lesz Trianon századik évfordulója, szeretnénk valami fontosat és szépet mutatni.”

Akár ez is tetszhet A szerző további művei