Kutatás a folyékony macskákról, az időskori fülnövekedésről és a sajt utálatáról – ők az anti-Nobel-díjasok

Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? Egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra? Gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu? – ez a három kutatás is díjazott lett a Harvard Egyetemen az idei anti-Nobel-díjak átadásán.

Az „anti-Nobelként” emlegetett Ig Nobel-díj ötletadója Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztője volt. Az elismerésnek nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza, hanem az, hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokottól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk.
A 27. harvardi díjátadó ceremóniát papírrepülőzés, opera-ősbemutató és olyan valódi Nobel-díjasok részvétele színesítette, mint a közgazdasági Nobel-díjas Eric Maskin és Oliver Hart, valamint a fizikai Nobel-díjas Roy Glauber. A díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 billiós pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában.

Az anti-Nobel fizikai díját egy francia tudós nyerte Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? című kutatásáért

Az Abrahams humoros tudományos magazinja, a Harvard-Radcliffe Tudományos Fantasztikus Szövetség és a Harvard-Radcliffe Fizika Hallgatók Társasága által támogatott Ig Nobelek fizikai kategóriáját idén a francia Marc-Antoine Fardin nyerte, aki Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? című, befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt macskák fotói megihlette kutatásában matematikai módszerekkel bizonyította be, hogy a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák. Ebben a mezőnyben tavaly egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként magyar tudósokat is díjaztak a lóbögölyök színpreferenciájának vizsgálatáért.
A tíz trófea közül az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki azt igazolta, hogy az idős embereknek tényleg megnő a füle. Megállapította, hogy a férfiak füle – 30 éves kor fölött – évente két milliméterrel növekszik.

A kémiai díjazott kutatás azt taglalta, egyesek miért utálják a sajtot

A kémiai díjazott pedig egy olyan kutatás lett, amely annak járt utána, egyesek miért utálják a sajtot.
A közgazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik azt vizsgálták, hogy a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és nem szerencsejáték-függőket a nyerőgépekkel való játékban. A kutatók 2010-ben Queenslandben 103 ember részvételével végezték a kísérletet, amelynek során a két csoport tagjai egyméteres, bekötött állkapcsú krokodilokat vettek a karjukba, majd ez után vetették bele magukat a játékba, és kiderült, hogy a szerencsejáték-függők merészebbek lettek a hüllős kaland után.
A békedíjat hat kutatóból álló nemzetközi csoport nyerte, akik arra az eredményre jutottak, hogy az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás alternatív gyógymódja lehet az alvási apnoénak – egy súlyos, alvásfüggő légzészavarnak –, mivel a hangszeren való játék erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei