Ráeresztik az egyetemistákat az idősekre? – Reméljük!
Win-win szituáció
Hazánkban is kapott némi médiafelületet az a holland kezdeményezés, mely során egyetemistákat idősotthonokban szállásoknak el, némi törődésért cserébe.
Az ötletet több országban is átvették, hiszen világméretű probléma, hogy az ingatlanárak elszállásával a fiatalok gyakorlatilag kiszorulnak a piacról, hacsak nincsen valamiféle hátszelük. Ugyanakkor az idősebbek is komoly előnyökben részesülnek azáltal, hogy egyetemistákkal lehetnek, egyrészt boldogabbak, másrészt egészségesebbek a feldobott környezetben.
Éljenek a gépek!
Számtalan tanulmány született már, mely kimutatta az ingergazdag környezet testi-lelki pozitív hatásait. A kezdeményezés során a diákok különféle oktatásban is részesítik az idősebbeket, melyből talán a leghasznosabb, hogy a számítógépek világába is bevezetik őket. Így egy idő után már segítség nélkül is fel tudják venni a kapcsolatot gyermekeikkel és unokáikkal.
A szituációt a holland idősotthon igazgatója találóan összefoglalta. „Ha 96 éves vagy és térdproblémáid vannak, hát akkor az már nem nagyon fog javulni. De amit meg tudunk tenni az az, hogy egy olyan környezetet hozunk létre, ahol elfeledkezhetsz a térdfájdalomról.”
Sajnos ebben is le vagyunk maradva
Ezt hívják win-win szituációnak, így nem bírtuk ki, és rákérdeztünk hazánk legnagyobb nyugdíjasszervezeténél, hogy nálunk van-e ilyen kezdeményezés. Némethné Jankovics Györgyi, a NYOSZ elnöke sajnálatos híreket közölt velünk: nincsen ilyen kezdeményezés. „Ennek oka az lehet, hogy nálunk hosszú sorok várakoznak az idősotthoni elhelyezésre, tehát az időseknek sincs elég hely, nem hogy a fiataloknak.”
Nyomulás az egyetemeken
Ugyanakkor még nincsenek teljesen elszeparálva hazánkban sem az egyetemisták és az idősebbek, és nem csak a bolti sorban álláskor találkozhatnak. „A felsőoktatás és a nyugdíjas kapcsolat teljes mértékben jellemző nálunk” – mondta el Némethné Jankovics Györgyi. – „Kisebb mértékben jellemző, hogy idős emberek nyugdíjas korukban szereznek hagyományos diplomát, de erre is van számos példa. Egyes egyetemen számukra külön mentorokat biztosítanak a tanulási folyamat segítésére.”
„A nyugdíjasegyetemek, az egy más kategória. Tulajdonképpen az informális oktatás, képzés színterei ezek. Szinte minden valamire való egyetem csinál már ilyet nagyobb városokban. A lényeg: a helyi nyugdíjasszervezetekkel karöltve az egyetem kidolgoz egy féléves tematikát, előadások és szemináriumok azokból a témákból, amelyekhez van megfelelő oktatói bázis, és ezekre meghív nagyszámú nyugdíjas érdeklődőt” – vázolta a szituációt a NYOSZ elnöke.
Mindenesetre hadd adjunk egy jó tanácsot: ha már ott vannak a nyugdíjasok az egyetemeken, akkor legyenek közös programok!
