A Via Calvaria nem véletlenül kapta a Csendhegyek útja elnevezést, hiszen egy olyan észak-dunántúli túraútvonalról van szó, amely 14 kálváriaépítményt köt össze egymással a Bakony erdein és a Balaton-felvidék csodás tájain keresztül, ahol a résztvevők nem csupán a tájban gyönyörködhetnek, hanem lehetőségük van megélni a befelefordulást, az elmélyülést és az elcsendesedést.
Európában és Németországban különösen népszerű a Szent hegyek útja, és erre a koncepcióra épül a Via Calvaria is, hiszen a 14 állomás között több német gyökerű település található, Jásd pedig a hazánkban élő szlovák nemzetiségűek körében közismert.
„Az eredeti cél mindenképpen az volt, hogy bemutassuk elsősorban a magyarországi németek kultúrkincsét, épített környezetét és hagyományait, melyeket egyelőre csak a helyi közösségek képviselnek a régióban, de megyei vagy országos szinten kevésbé ismertek” – meséli Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém–Balaton Európa kulturális fővárosa programfejlesztési tanácsadója.
A projekt három régiót és 14 települést foglal magába:
Balaton-felvidék: Barnag, Szentjakabfa, Vöröstó.
Zirc és környéke: Bakonybél, Bakonynána, Jásd, Lókút, Olaszfalu, Zirc.
Veszprém és környéke: Bakonygyepes, Gyulafirátót, Magyarpolány, Márkó, Városlőd.
Megemlékezések, szakrális tartalmak és zarándokutak a középpontban
„Szinte minden hónapban szervezünk programokat, de a legelsőt mindenképpen kiemelném, mert nagyon különleges volt. Márciusban Olaszfaluban került megrendezésre, mely során egy igen tragikus eseményről emlékeztünk meg, amely 1945-ben a településen történt: a szovjet hadsereg katonái 32 helyi fiatalt mészároltak le ártatlanul a világháború utolsó napjaiban” – tudtuk meg Hajnalkától. A megemlékezésen dr. Udvardy György veszprémi érsek tartott szentmisét az olaszfalui templomban, amelyben a Tihanyi Bencés Apátság kórusa is közreműködött.
Túraútvonalak, főbb látványosságok és minden fontos tudnivaló egy helyen
„A túraútvonalakkal kapcsolatban fontos tudni, hogy olyan helyen haladnak, amelyek nem járhatók be autóval, mivel a célunk kifejezetten az, hogy gyalog, biciklivel, vagy akár lóháton, de mindenképpen olyan eszközzel járjuk végig az adott útvonalat, amely segíti az elcsendesedést.”
Az útvonalak megtervezése Futó János, a Zirci Természettudományi Múzeum egykori igazgatójának és geológusnak a nevéhez kötődik, aki külön figyelmet szentelt arra, hogy az ne érintse a Kéktúrát, a Jakab-utat és a Mária-utat, csak néhol keresztezze, tehát egy teljesen új útvonalat hozzon létre, amely a különleges természeti jelenségeket érinti.
„A kálvária szó jelentése koponyák helye, amelyet az építők nagyon komolyan vettek, és a településeken kívül, magaslaton, gyönyörű kilátóhelyen építettek. Ezek általában nem frekventált helyen találhatók, így kevésbé ismertek, ezért az a célunk, hogy bemutassuk őket a túrák során. Ezentúl a különleges geológiai jelenségekre is fókuszálunk, amelyek QR-kódok segítségével térképen is követhetők lesznek. Így ha valaki szeretné, végigkövetheti az útvonalakat akár teljesítménytúraként, de nem ez az elsődleges cél, hanem hogy szépen, nyugodtan járjuk be a régiót és ismerjük meg a rejtett kincseit.”
Tapasztalatok és tervek
Az eddigi tapasztalatok alapján a szervezők azt látták, hogy a programok főképp a helyi lakosok érdeklődését keltették fel, de rövid időn belül elkészül a túraútvonalak német és angol változata, így lehetőség lesz a magyarországi németek és a külföldön élők számára is vonzerőt biztosítani. A projekt hosszabb távú céljai között szerepel, hogy a csatlakozott települések száma és a túraútvonal még több helyszínnel bővüljön.
„Jelenleg szűkebb a kör, de azt mindenképpen megemlíteném, hogy például Izraelből is volt már érdeklődés, így a projekt abszolút alkalmas bővítésre, mely lehet, hogy egy hosszabb folyamat lesz, de bízunk benne, hogy a 2023-as Európa kulturális fővárosa évet követően egyre több település fog ehhez a különleges projekthez csatlakozni” – mondja Hajnalka.
Márton-nap fényei: lámpás felvonulás
Időpont: 2023. XI. 10–11. (péntek–szombat).
Helyszín: Városlőd / Márkó / Vöröstó.
A német nyelvterületekről ismert Márton-napi lámpás felvonulások az elmúlt években egyre népszerűbbé válnak hazánkban is. E naphoz kötődő szokások a magyarországi születésű Szent Márton legendájához fűződnek, akit 371-ben Toursban szenteltek püspökké. A hívek nem felejtették el Mártont, minden évben halálának évfordulóján, november 11-én emléknapot tartottak a tiszteletére: fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak.
A lámpás felvonulásokat csak a 19. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi, mindenkihez eljusson. Német szokás szerint sötétedéskor a gyerekek a maguk készítette lámpásokkal járják az utcákat, miközben Márton-napi dalokat énekelnek. A Márton napjához kapcsolódó német eredetű szokás felelevenítése méltó záróeseménye lesz a Via Calvaria egész éves programsorozatának. Az esemény során a csatlakozó kálváriás településeken a gyerekek lampionos felvonulásokat tartanak a falvak kálváriadombjain.
