Születésének 155. évfordulóján a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary Jánosnak a műveiből rendez kiállítást a Nemzeti Galéria. A tárlaton bemutatásra kerülő mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára.
2016-ban, a költözés előkészítésének folyamatában kezdődött el a galéria épületében őrzött teljes műtárgyanyag számbavétele. Ekkor bukkantak rá az egyik pinceraktár mélyén több évtizede meghúzódó két vászontekercsre, amely egyenként 20–20 Vaszary-olajfestményt rejtett. A „lappangó” művekkel a művészettörténészek soha nem találkoztak korábban, sehol sem reprodukálták őket, még Vaszary életében sem, így feltételezhető, hogy közvetlenül a művész műterméből, illetve hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe.
Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet mutatja be a kiállítás. A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó képeiig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.
A tárlatot a múzeum gyűjteményében található Vaszary-remekművek, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött kevésbé ismert, sokáig lappangónak hitt alkotások egészítik ki.