Több mint 6000 látogató volt kíváncsi a közel 50 titokzatos programra és egy szenzációs műkincs leleplezésére a Magyar Nemzeti Múzeumban

Egy éjszakára a Magyar Nemzeti Múzeum a rejtélyek házává változott, ahol az elmúlt évezredek kultúráinak titokzatos személyeivel és történeteivel nyitották ki az idő kapuját a látogatók előtt.

Mint minden évben, az idei múzeumok éjszakáján is főszerepet kaptak az intézmény új kincsei és friss kutatásai. A történeti, régészeti előadások, különleges tárlatvezetések mellett bemutatták az elmúlt 12 év műkincsgyarapodását a Sisi kesztyűjétől Sztálin füléig című kiállításon. Tárlatvezetéseken tekinthettek be a látogatók a végzős restaurátorhallgatók Megmentett műkincsek című diplomakiállításába, megismerhették a Régészeti top 10 darabjait és a Metallica Pannonica című progamon a Seuso-kincsek – Pannonia fénye kiállítást is.

Az est fénypontja a Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás éjszakai megnyitója volt. A soha nem látott kiállításon most először tekinthető meg együtt az összes, Kárpát-medencében fellelt tarsolylemez, melyet restauráltak. A kiállítás szenzációja két, az év elején előkerült lelet, amelyeket a szakmai és a nagyközönség számára egyaránt most mutattak meg. A tarsolylemezek és a veretekkel díszített bőrtarsolyok jellegzetes, 10. századi magyar rangjelző tárgyak, amelyek a korabeli magyar ötvösművészet kiemelkedő darabjai.

A kiállításmegnyitón köszöntőt mondott L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki beszédében kiemelte: „Nagy öröm az életünkben a mai nap, a régészet és a mi életünkben is, hiszen soha nem látott attrakció fogadja a mai naptól a látogatókat: egyszerre, egy helyen, egy kiállításon láthatjuk most az összes tarsolylemezt, a magyar honfoglalás ötvösművészeinek remekeit, köztük a Pátyon megtalált, két, ez idáig nem ismert darabot.

Szenzációnak számít, hogy az újonnan megtalált tarsolyon az áttört vereteket nem ékkövekkel vagy üvegbetéttel, hanem rózsabogár kitinpáncéljával díszítették, mely még ma is ugyanolyan gyönyörűen csillog, mint új korában. „Kérem, hogy vigyék hírét ennek a ritka kincsnek, amelynek értéke pénzben nem kifejezhető” – fejezte be gondolatait, majd zárásként köszönetet mondott a feltárásban és a restaurálásban közreműködő munkatársaknak és partnereknek.

Prosek Zoltán, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója köszöntőjében kiemelte a kollektív emlékezet, a hagyományok, a közösség fontosságát, és hogy a ma bemutatott tarsolylemezek az akkori rangok hű képviselőit jelzik. Beszéde végén megköszönte a kiállítás létre hozásában közreműködők munkáját.

Dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese fontosnak tartja, hogy a bemutatott darabok közül 154 évvel ezelőtt került elő az első tarsoly, a két legújabb tarsolylemez pedig ez év elején. „A koronázási ékszerek után ezek a legfontosabb és legértékesebb kincseink, köztük a legkülönlegesebb a rózsabogárkitinpáncél-berakásos tarsolylemez” – zárta gondolatait Virágos Gábor.

Schiffer Miklós író, tanácsadó, üzletember az öltözködés, a rangok, a címek és a nemesek kapcsolatáról osztotta meg gondolatait a vendégekkel. „Szabályozott öltözködés, meghatározott viseletek voltak, amelyek jelezték a társadalomban, a közösségben elfoglalt helyet. Megmutatták, ki honnan jött, hová tart és kicsoda. Nekünk, magyaroknak fontos lenne a nemzeti motívumokat bevinni az öltözködésünkbe is” – fejezte be köszöntőjét Schiffer Miklós.

Ezt követően dr. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese mondta el megnyitóbeszédét: „Ez egy különleges este, ahol először van együtt közel 40 műkincs, a honfoglalás korának csodás emlékei, amelyekre most ne csak kiállítási tárgyként tekintsünk, hanem lássuk bennük a múltunkat is, amelyet az ötvösök csodás munkái kötnek össze jelenünkkel” – kezdte beszédét a miniszterhelyettes asszony, majd az újonnan megalakult Kulturális és Innovációs Minisztérium feladatairól és küldetéséről beszélt. „Miért ne lehetne elképzelhető, hogy ezek a most fellelt műkincsek már találkozhattak csatában vagy békében egymással, és most itt, a Magyar Nemzeti Múzeumban a Múzeumok éjszakáján együtt láthatók” – ezen gondolatokkal nyitotta meg a kiállítást dr. Vitályos Eszter.

Élő múzeum: korhű jelmezek, régi, de ma is időszerű történetek – színielőadások a díszterem színpadán.

A gyerekek és a felnőttek számára egyaránt izgalmas programok már kora délután elkezdődtek a múzeumban és a múzeumkertben. A régészeti homokozóban múzeumpedagógusokkal és régészekkel ásatások, elveszett tájakon, a 330 000 éves vértesszőlősi őskőkori telephely virtuális rekonstrukcióján és Balácán, a Balaton-felvidék ismert legnagyobb római villagazdaságában (Villa Romana Baláca) virtuális utazás, emellett középkori kalandok és múzeumi kincskeresés is várta a történelem kedvelőit.

Népszerű volt a Vándorszínésznőktől a filmcsillagokig és a Báthory Erzsébet titokzatos életét bemutató élő múzeum Simon Boglárkával, a Madách Színház művészével, a Boszorkányok és kirakatperek, a Római elit túra, valamint  a Túlvilági kocsiút program is.

A Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó budapesti Málenkij Robot Emlékhelyen sokan voltak kíváncsiak a sorsokat és életeket bemutató emléktárgyakra.

Megújult közösségi terek, hangulatos kávézó, a shopban múzeumi emléktárgyak, a múzeumkertben történelmi barangolás; a családi felfedező hátizsákba sok-sok élményt pakolhattak az éjszaka ide látogatók. A nyári este zenei hangulatáról a Jag Project gondoskodott.

A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás a múzeum nyitvatartási idejében október 30-ig látogatható.