Március 27-én, vasárnap hajnalban 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órát, ismét kevesebbet alhatunk egy órával. Cserébe hosszabbak lesznek a nappalok, később kell lámpát kapcsolni.
Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában – derült ki a Publicus Intézet által végzett felméréséből. A tavalyi kutatás szerint a válaszadók kétharmada (65 százalék) ha időszámítást választhatna, akkor a nyárit választaná, amikor este tovább van világosabb. A megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint a téli a jobb, amikor reggel hamarabb világosodik.
A nyári időszámítás története
A nyári időszámítás mindig március utolsó vasárnapján kezdődik Európa más országaiban is és október utolsó vasárnapjáig tart. Ezért minden évben más napra esik az óraátállítás, így Magyarországon tavasszal a helyi idő szerint 2 órakor egy órával előre, ősszel nyári idő szerint 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat.
A nyári időszámítás ötlete nem újkori találmány, már az ókori Rómában is másként gazdálkodtak az idejükkel az emberek az egyes évszakoktól, a napjárástól függően. A 20. század fordulója környékén merült fel először komolyan az egységes óraátállítás ötlete, a javaslatok azonban nem jutottak el a megvalósulásig. Elsőként végül 1916. április 30-án vezették be a nyári időszámítást a Német Császárságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában. A cél a világítógáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt.
Ezt követően néhány további ország is bevezette az óraátállítást, azonban igazi fordulatot a második világháború hozott a nyári időszámítás történetében. Ekkor ugyanis különösen fontossá vált az erőforrásokkal való gazdálkodás, Nagy-Britanniában is ekkor ismerték fel az óraátállítás üzemanyag-megtakarító hatását. Szélesebb körben 1966–1981-ig terjedt el Európában a nyári időszámítás használata, főként az 1970-es évek energiaválságának hatására. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség (az EU elődje) összes tagállama bevezette, ezután törekedtek a kezdő és befejező dátum egységesítésére.
Esedékes az óraátállítás eltörlése
Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én fogadta el a javaslatot az óraátállítás megszüntetéséről. Eredetileg a tagállamok 2019 elejéig döntöttek volna, melyik időzónába szeretnének tartozni, viszont ez nem valósult meg a szűkös határidő miatt, így 2019 márciusában 2021-re halasztották a döntés esedékességét. Viszont hiába kaptak a tagállamok 2021-ig haladékot, hogy döntsenek: a téli vagy a nyári időszámítás legyen a végleges. A járvány alatt érhető módon fontosabb kérdésekkel kellett foglalkozniuk az országoknak, minthogy ebben döntést hozzanak, azért az óraátállítás eltörlése bizonytalan ideig csúszik. Utoljára a hazai óraátállítással ügyével kapcsolatban 2021. február 25-én közölte Gulyás Gergely, hogy bár Magyarország szerint a nyári időszámítás a jobb, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.
Lassan négy éve annak, hogy megtörtént az a népszavazás, amelyben az EU-tagállamok állampolgárai véleményét kérték az óraátállítás ügyében. A szavazatok egyhangúlag az óraátállítás eltörlése mellett voltak, a legtöbb tagállamban a lakosság elsöprő többsége vélekedett így. Azonban nem csak a közutálat indokolná az óraátállítás eltörlését: az évek során számos kutatás született arról, hogy milyen káros élettani hatásai vannak az alvás- és evészavartól kezdve a szívinfarktusok növekvő számáig. Még a közúti balesetek száma is megnő az óraátállítást követően, a dolgozók produktivitása pedig lecsökken.
