Bálint-nap, vagy ahogyan az elmúlt években használjuk, a Valentin-nap a szerelmesek, vagy legalábbis a figyelmesség napja.
Mára itthon is megkerülhetetlen nagyobb ünnep lett, amikor is kedvesünknek valami olyat ajándékozunk, amitől fontosabbnak érzi magát az életünkben. Ennek az ünnepnek is vannak sajátos szokásai. Szent Bálint a szerelmesek és az epilepsziától szenvedők védőszentje. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ezen a napon azonban ma is a Bálintokat, illetve Valentinokat köszöntjük névnapjuk alkalmából. A nyugatról érkező új szokás szerint pedig február 14-e a „szerelmesek napja“. Teljes bizonyossággal még a szakértők sem tudták azonosítani azt a személyt, akihez a Bálint-napi hagyományok kötődnek. A legfőbb gondot ugyanis az okozza, hogy Szent Bálint, avagy Valentin, illetve Valentinus akár három is lehetett. A három hasonló nevű keresztény mártír közül az egyik egy pap lehetett Rómában, a másik talán püspök volt a mai Terni városában, a harmadik vértanú pedig minden bizonnyal Africa provinciában élhetett. A szent személye, helye és ideje sem ismert pontosan, halálának ideje pedig szintén bizonytalan. Ám világszerte hódít. Legalábbis nincs olyan város Európában, ahol nem a szívecskék dominálnak ilyenkor a csokiban, virágdíszítésben és az egyéb apróságokban.
Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: szabadidő
