Schöfft 3 – Egy festőcsalád három generációja című kiállítás nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az igazi festészeti ritkaságok 2023. december 31-ig láthatóak a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Schöfft-család az 1770-es évektől az 1850-es évekig alkotott, tagjai pedig olyan híresek lettek korukban, hogy Pest belvárosának egyik utcáját Képíró utcának keresztelték, ahol tevékenykedtek.
A festőműhelyt Josepf Schöfft (1742 körül–1808) alapította, aki tudását bizonyára a szászországi családi műhelyben sajátította el. Fia, József Károly (1781–1851) már mint kész festő iratkozott be a bécsi művészeti akadémiára 1802-ben. József Károly legidősebb fia, Ágoston (1809–1888) bécsi tanulmányainak megkezdéséig, 1828-ig a családi műhely munkájában vett részt. Európai tanulmányútja után rövid pesti tartózkodását követően 1835-ben világjáró útra indult, nemzetközi karrierjét építve.
A Schöfft-műhely kompozíciói barokk példákat követnek, többségük grafikai előképek után készült. Képeiken a késő barokk stílus a klasszicizmussal keveredik, 1825 után a romantikus akademizmus jelentkezik műveiken. Legtöbb megbízást a pest-budai templomok mellett az Alföld újonnan épülő plébániától kapták, mely terület hagyományosan a fővárosi mesterek piacának számított már a 18. században is. Győrtől Máramarosszigetig találkozhatunk alkotásaikkal. A legtöbb Schöfft-oltárképpel a szabadkai székesegyház büszkélkedhet.
A Schöfft-család tagjai által festett oltárképek és nemesi, polgári portréképeik a magyar művészettörténet születéséhez vezetnek bennünket vissza. Schöfft József, Schöfft József Károly és Schöfft Ágoston (apa, fia és unokája) műhelyéből a korszak olyan egyedülálló arcképei születtek, mint gróf Széchenyi István, Pázmány Péter bíboros, I. Ferenc császár vagy József nádor.
