Glinka Ruszlán és Ludmilla nyitánya, Rahmanyinov 2. zongoraversenye és Csajkovszkij 5. szimfóniája szerepel a Magyar Állami Operaház 2023. szeptember 24-i évadnyitó hangversenye műsorán. A dalszínház szláv szezonjába illeszkedő est szólistája Balogh Ádám, a népszerű darabokat a világhírű dirigens, Pinchas Steinberg vezényli.
A Magyar Állami Operaház Zenekara, amely jogelődje – a Pesti Magyar Színház/Nemzeti Színház Erkel Ferenc által alapított szimfonikus együttese – révén 187. szezonját kezdi idén, hangversenyeit immár hagyományosan operanyitánnyal indítja. Ez alkalommal az orosz nemzeti opera és zenei tradíció 19. századi megteremtője, Mihail Ivanovics Glinka 1842-ben bemutatott, Ruszlán és Ludmilla című operájának nyitánya szerepel a műsoron. A ritkán játszott opera Puskin azonos című verses költeménye nyomán meséli el a kijevi nagyherceg lánya és az őt megmentő kijevi lovag viszontagságos, ám végül boldog egymásra találással végződő történetét. Az Operaház szoborteraszán is helyet kapott szerző nyitánya közkedvelt koncertdarabnak számít. A sodró lendületű virtuóz mű az Anyák gyöngye (Mom) című amerikai vígjátéksorozat főcíméből és stáblistájából ismerősen csenghet azoknak is, akik nem számítanak a koncerttermek gyakori vendégeinek.
A műsoron ezt követi Szergej Rahmanyinov 2. zongoraversenye, amit a késő romantikus zeneszerző I. szimfóniájának sikertelen bemutatóját követő csaknem négyéves alkotói válság után, 1900–1901 folyamán írt. A zeneszerző egyik legsikeresebb darabjának számító, csaknem 40 perces, háromtételes mű 2. tételének melankolikus akkordjai inspirálták Eric Carmen 1975-ös All by Myself című népszerű slágerét, de ismert, hogy a sztártenor José Carreras is sokat köszönhet a híres lassútételnek, amely tartotta benne a lelket rákbetegségének kezelése alatt, valóban különleges hatású zeneműről van tehát szó.
A 2. zongoraverseny szólistája az operaházi esten Balogh Ádám lesz. A mindössze húszas éveinek közepén járó, Junior Prima- és Cziffra-tehetség-díjas előadó nemzedéke legtehetségesebb magyar zongoraművészének számít, aki az elmúlt évtizedben számos európai, amerikai és ausztrál zenei versenyen szerepelt eredményesen, és 2010-es debütálását követően a Budapesti Fesztiválzenekarral, és szinte minden más jelentős magyar szimfonikus együttessel is koncertet adott, de először hallható az Operaházban és az Opera Zenekarával.
A szünet után a Rahmanyinovot is inspiráló romantikus zeneszerző, Pjotr Iljics Csajkovszkij 5. szimfóniája zárja az est műsorát. Az Operaház szoborteraszán ugyancsak megörökített, az Ybl-palotában főként operái és balettjei által képviselt zeneszerző 1888-ban bemutatott műve életének utolsó alkotói ciklusához tartozik. A négytételes, csaknem egyórás darab eredetileg programzenének készült, és Beethoven 5. szimfóniájához hasonlóan az ember sorsával, végzetével folytatott egyoldalú küzdelmét dolgozta volna fel. Bár ennek zenei témája minden tételben visszatér, Csajkovszkij végül elvetette ezt a tematikát és változatos, fúvósokban gazdag, diadalmas fináléban kicsúcsosodó alkotást hozott létre, amely így minden korábbi baljóslata ellenére lezárásban harsány életörömöt tükröz.
Az est karmestere, az izraeli születésű Pinchas Steinberg immár egy évtizede visszatérő vendége a Magyar Állami Operaház Zenekarának. A koncerteket és operákat egyaránt vezénylő nemzetközi hírű művész csaknem öt évtizedes gazdag pályafutást tudhat magáénak, amely során az öt kontinens szinte valamennyi neves együttesét dirigálta már, lemezeket sorát készítette, emellett állandó vendégkarmestere volt a Bécsi Állami Operaháznak, vezető karnagyként tevékenykedett a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekara élén, és évekig dolgozott az Opera Zenekar művészeiből álló Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának elnök-karnagyaként is.
A nyitókép Berecz Valter fotója.
