Rákositól Kádárig: szocreál képeket mutat be egy új kiállítás Budapesten

Egyéves kutatómunka áll a hamarosan nyitó „Szocreál képzőművészet a Rákosi–Kádár-korszakban” című kiállítás különleges gyűjtése mögött. A szocreál festmények eltűntek a mindennapokból, kevés alkotás bukkan fel aukciókon vagy régiségpiacokon, de feltehetőleg sok van még belőlük vidéken magánembereknél, gyűjtőknél, hivatalokban,  pincében vagy padláson láthatatlan módon. A Gaál Imre Galéria június 15-én nyíló tárlata ezeket a ritkaságokat vonultatja fel.

Nem gondolunk rá, de sok helyen találkozhatunk még szocreál festészettel, szobrokkal pályaudvarokon, köztereken Székesfehérvártól Karcagon át Budapesttől Dunaújvárosig, Mezőkövesdig. Elvétve még hivatalokban is találkozhatunk szocreál festményekkel. Barabás Géza festménykereskedő-szakértő egyéves kutatómunkát fordított arra, hogy megtalálja a szocreál képzőművészet elfeledett ritkaságait. Betekintett a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria képnyilvántartásába és raktáraiba, de gyűjtőknél, kereskedőknél és régiségpiacokon is keresgélt.

„A kutatómunka kötelező velejárója, hogy a témával kapcsolatos eddig megjelent könyvek egy részét megnéztem és elolvastam. Az interneten fellehető néhány dokumentumfilm, interjúk szintén segítettek a téma mélyebb megismerésében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem interneten hozzáférhető előadásai, Kun Miklós Széchenyi-díjas történész hatalmas tudásanyaga sok segítséget nyújtottak a korszak politikai eseményeinek elmélyültebb megismerésében.

Az ARCANUM digitális tudománytár archívumában a korszak újságjai visszakereshetőek, cikkei elolvashatóak, a korabeli Filmhíradók megnézhetőek. Ezek mind hasznos segítséget, információt nyújtottak a keresésben és a könyvem megírásában. A leghasznosabb segítség a budapesti ecseri régiségpiacon és a vidéki régiségpiacokon való képkeresés volt” – mondta Barabás Géza festményszakértő, a kiállítás kurátora.

Teljes ismeretlenségből a tudás felé

A kiállítás megszervezése arra ösztönözte a festménykereskedőt, hogy egy könyvet is kiadjon a témáról, aminek a címe megegyezik a kiállítás címével. A könyvben 98 festmény, 12 rézkarc, 7 korhű zászló kerül bemutatásra 96 oldalon keresztül. A kiállításon 55 festmény, közte a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő 9 nagy méretű, impozáns, kimagasló kvalitású festménye tekinthető meg.

„Sok kedvenc képem van a kiállított művek között, de ha feltétlenül szükséges kiemelnem néhány festményt, akkor a címlapra került Moldován István 1959-ben készült festményét: „Köztulajdonba vett műkincsek”, Breznay József nagy méretű alkotását: Faluszínház címmel, Udvary Dezső: A Lánchíd újjáépítése, Udvary Pál: Épül a város, Istókovics Kálmán: Cséplés, Fenyő Andor Endre: Tavaszi munkák Badacsonyban, Rozs János kettő darab nagy méretű festményét, Építkezés és Hajóépítők, Glatz Oszkár: Lányok népviseletben, Veres Géza: Békegalambot hímző lány, Klímó István: Matyó lány ünnepi ruhában, Ördögh László: Balatoni nyaralók, valamint egy ismeretlen festő: Falusi iskola festményét említeném meg. Ez utóbbi teljesen ismeretlen volt idáig a nagyközönség előtt, de a kép bájossága, kedvessége okán bizonyára a kiállítás egyik kedvenc darabja lesz, különösségét pedig tovább fokozza, hogy a kép a puritán faléckereten folytatódik tovább” – árulta el Barabás Géza a kiállítás kurátora.

A kiállítás minden korosztálynak ajánlott

A festmények becsült értéke eltörpül a muzeális értékétől, egyediségüket nem lehet forintban mérni. A kiváló kvalitású, korhű, gondosan összeválogatott művek ismeretterjesztő módon történelmi visszatekintést, egyben értékes kulturális szórakozást nyújtanak az érdeklődőknek. A tárlat minden korosztálynak ajánlott.

„Mint mindenből, ebből a kiállításból is tanulhatunk. Egyrészt a II. világháború utáni történelmünkről vajmi keveset tudnak a magyar fiatalok, az 1945–1990 közötti politikai időszakról, amelyben szüleink, nagyszüleink éltek, másrészt pedig a »realizmus” mint művészeti kifejezés mintha elfeledett, mellőzött, »értéktelennek nyilvánított« lenne manapság. Szeretném, ha a magyar fiatalok a »Szocreál képzőművészet a Rákosi–Kádár-korszakban« című kiállítás megtekintésével és a hozzá kapcsolódó könyv elolvasásával, a képek megtekintésével teljesebb képet kapnának a szüleik, nagyszüleik koráról, életéről és egyben a korszakban uralkodó festészeti irányzatról” – tette hozzá a kiállítás kurátora, aki szerint a festmények beszédesek, és ezt szó szerint lehet érteni.

„A festmények beszélgetnek velünk, ha van rá fogadókészségünk. Elmondják, hogy milyen korban születtek, hogyan éltek a kor emberei, milyen mesterségbeli tudása, munkakedve, érzelemvilága, gondolatai voltak az alkotónak, milyen emberek, munkások kerültek megörökítésre, milyen tulajdonosaik voltak a képeknek.”

A kiállítás alkalmához készült egy képekkel gazdagon illusztrált könyv is, amit 4 szakértő írás is gazdagít. A „Szocreál képzőművészet a Rákosi–Kádár-korszakban” című könyvből – magánkiadás útján – csak 100 darab számozott példány készült, így aki szeretné megvásárolni, érdemes sietni a kiállításra.

A kiállítás megtekintése ingyenes.

A kiállítás pontos helye: Gaál Imre Galéria, 1201 Budapest XX., Kossuth Lajos u. 39.

A kiállítás ideje: 2022. június 15.–2022. augusztus 6. Nyitvatartás: kedd–szombat 10–18 óra (vasárnap, hétfőn zárva).