A három érintett oldal, a dolgozók, a munkáltatók és az állam szerepvállalására is szükség van ahhoz, hogy az öngondoskodás egyik alternatívájaként akár évi 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel elérhető pénztári takarékoskodás még nagyobb teret nyerjen. A pénztártagok bíznak a kasszákban, de a munkáltatók változatlan vagy inkább növekvő hozzájárulása nagyságrendi lépést jelentene – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége konferenciáján. Ismertették a szövetség legfrissebb kutatását, amely szerint a pénztári tagsággal jelenleg nem rendelkezők fele vágna bele a takarékoskodásba a munkáltató segítségével.
Az öngondoskodásról, az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári eredményekről, a munkavállalók egyéni takarékoskodásáról, a munkáltatók szerepéről és az „elveszett nemzedékről” is szó volt az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ – Pénztárszövetség) csütörtöki budapesti konferenciáján. A rendezvényt megnyitó előadásában dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke közölte, a lakosság tisztában van azzal, hogy az öngondoskodás, más szóval előtakarékoskodás fontos. „Ugyanakkor a magánszemélyek a tagok mellett a munkáltatókra és ezt a két felet ösztönző államra is hatalmas szükség van” – tette hozzá. Az elnök szerint érdemes a pénztárakban rejlő potenciált, mind az állam, mind a munkáltatók, mind pedig az öngondoskodás érdekében erőfeszítéseket tevő magánszemélyek részéről kihasználni.
Sokan belevágnának a munkáltatójuk segítségével
Dr. Horváth Zsófia, a Pénztárszövetség főtitkára kiemelte, hogy a szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségkasszák évek óta jó eredményeket érnek el, ezért az egyik legjobb alternatívát kínálják az öngondoskodási piacon. A pénztártagok egyénileg tízmilliárdokat fizettek be a kasszákba és jelentősen növekedett az összeg, ugyanakkor a munkáltatók szerepe rendkívül fontos.
A Pénztárszövetség legfrissebb kutatását idézve a főtitkár azt hangsúlyozta, hogy azoknak a 71 százaléka, akik már jelenleg is tagjai valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak, 16–40 ezer forintra növelnék havi befizetéseiket a jelenlegi 5–10 ezer forintos szintről, ha a munkáltatójuktól kiegészítést kapnának. A pénztári tagsággal nem rendelkezőknek – körülbelül 2 millió aktív embernek – pedig a fele kezdené meg a pénztári takarékoskodást, ha ebben számíthatna munkáltatója közreműködésére.
„Összességében az látható a kutatásból, hogy napi pár 100 forintos megtakarítással a pénztárakon keresztül a tagok megteremthetik az egyéni céljaikhoz szükséges anyagi fedezetet. Az egészségpénztári tagság pedig az egészségmegőrzésben kap kulcsszerepet” – mondta dr. Horváth Zsófia a konferenciát záró előadásában. Dr. Kravalik Gábor pedig elmondta, a Pénztárszövetség reméli, hogy rövidesen megszületik egy olyan átfogó szabályozás, amely az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közös szerepvállalásán alapul és kellő ösztönzést ad a munkáltatóknak a dolgozók pénztári takarékoskodásának támogatásához. Ez pedig pénztártagsággal nem rendelkező alkalmazottak millióit terelhetné az öngondoskodás útjára.
