Húsvétra gondolva nagyon sok minden eszünkbe jut. A tavasz, a feltámadás, a barka, a 40 napos böjt vége, a finom sonka és a kalács, a nyuszi, a piros tojás, a locsolók, a bárány és a hal, a pihenés. Mit is kell tudnunk erről az igazi tavaszünnepről?
A húsvét időpontja
Minden évben máskor ünnepeljük húsvétot. Időpontja mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét sosem lehet március 22. előtt, de nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvétszámítási módszerről 325-ben határozott az első niceai zsinat, és az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát.
Mit ünneplünk ilyenkor?
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Ma egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok.
Nyuszi
Nincsen húsvét nyuszi nélkül. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, állítólag Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért vagy haragjában nyúllá változtatott. Így kapott helyet a húsvéti ünnepkörben a furcsa nyuszi, ami fészket rak és azt tojásokkal tölti meg.
Tojás
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat, a készen kapható színes tojásfestékektől kezdve a természetes alapanyagokon át a viaszos írókázásig.
Bárány
A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt jelképezi, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az ótestamentumban bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére.
Barka
Fontos húsvéti jelkép, a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.
Locsolás
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a friss vizet. Manapság a kölnivel való locsolás szokását éljük, bár falun és a néphagyományokat őrző közösségekben előkerülnek a vízzel teli vödrök.
Ünnepi menü
Sonka, tojás és kalács. Ez az három finomság egészen biztosan szerepel a családi húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Zöldcsütörtökön friss zöldségeket, Nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán húsvétvasárnap és húsvéthétfőn jöhet az igazi húsvéti lakoma.
