Mi kell ahhoz, hogy megszülessen az első „hunikornis”?

Magyarország továbbra sem nevelt ki egyetlen unikornist sem, azaz olyan privát, tehát még nem tőzsdén lévő céget, amelynek értéke eléri az 1 milliárd dollárt, holott többek közt Észtországban, Szlovéniában és Izraelben is több tucat van már belőlük. Észtország, amely évtizedes hátrányból indult, nemhogy előttünk jár, hanem a lakosságarányos unikornisok számában egyenesen világcsúcstartó, és ezt nem utolsósorban a támogató politikának és a jó ökoszisztémának tudják be. Hild Imre startupszakértő arról beszélt, teljes kultúraváltásra van szükség ahhoz, hogy behozzuk a lemaradást. Elmondta, ha sikerül bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, tömegével lehet bevonzani a tehetségeket, ami egy sikeres ökoszisztéma egyik legfőbb jellemzője.

A hazai ökoszisztémában van a leginkább túlsúlyban az állami és uniós források a startupok finanszírozásában összevetve más európai országokkal, az elmúlt tíz-tizenöt évben mégis nagyon elment mellettünk a régió többi szereplője. Hazánkban, bár vannak feltörekvő jó példák, mint a SEON, egyelőre még mindig csak a LogMeIn említhető unikornisként, de az sem itthon nőtt ekkorára, tehát továbbra is várunk arra, hogy megszülessen az első magyar hunikornis.

Hild Imre startup szakértő elmondta, ezer olyan startupot ismerünk világszerte, amelynek értéke elérte az egymilliárd dollár értéket. Eközben mi el vagyunk foglalva a magunk problémáival, a világ elment mellettünk. „Számos kis ország, többek közt Észtország, Szlovénia és Izrael is több tucat unikornist tud már felmutatni, amit a kiváló ökoszisztémájuknak köszönhetnek. Magyarországon pont ez a megfelelő környezet hiányzik. Mindenki keresi a trendeket, csak éppen az a baj, hogy nem tudják, hol keressék. Kicsit olyan ez, mint a Columbo felesége a krimisorozatban: mindenki beszél róla, de senki nem látta még” – mutatott rá.

Szerinte a tudástőke beáramlása most adott, csak azt kell tudni, mit és hogyan kell keresni. Az ökoszisztémának pont az a lényege, hogy a startupereknek felnyissák a szemét, mi az, amiről nem tudnak, hogy nem tudják. Ahogy tisztázni kell azt is, mit is nevezünk ma startupnak: azokat a cégeket, akik már a kezdetektől fogva egy globális problémát akarnak megoldani és arra optimalizálnak, hogy a nemzetközi piacokat hódítsák meg. Nagyon fontos megértenünk azt, hogy a megosztás, a visszaadás, a másikhoz bizalommal való fordulás nem csökkenti, hanem növeli a tortát.

Összetartásra kell építeni

A specializáció és a fókusz a szűkösebb erőforrások hatékonyabb kihasználását is jelentheti. Bár fontos a diverzifitás, az inkluzivitás, ennek a kényes egyensúlynak az értő és támogató policyszintű kezelése kulcsfontosságú lehetne. Magyarországon nem volt egyértelmű, hogy miben tudnak kiemelkedően teljesíteni az itteni tehetségek. Már talán ki lehet mondani, hogy a kiberbiztonság területére fókuszálunk, de a tehetségek ma még inkább elmentek Berlinbe, Londonba vagy Szingapúrba, nemcsak azért, mert több pénzt kapnak, hanem mert ott érzik magukat otthon. Ott tudnak rendszeresen találkozni olyan emberekkel, akiktől tanulhatnak, így indirekt módon képzik magukat, amire az egész ökoszisztéma épít.

Hild Imre úgy folytatta, olyan erős, eltökélt, jól értelmezhető, látható bázisra van szükség, ami egyrészt kitermeli a tehetségeket, másrészt bevonzza őket külföldről. „Teljes kultúraváltásra van szükség. Kellenek olyanok, akik tudatosan viszik a zászlót és terjesztik az igét. Ha már valaki hajlandó összekötni két embert, az is áldás, ezek a cselekedetek ugyanis külföldön mindennaposak, amit meg kellene honosítani a fejlődés érdekében. Az összetartásra lehet alapozni, amire Észtország az egyik legjobb sikerpélda” – magyarázta, hozzátéve, a hárommilliós ország emberek százait tette milliárdossá, akik a vagyonukat visszaforgatják az iparágba, ezáltal egészen más narratíva alakult ki a startupok között.

Megjegyezte, ha a szolidaritás megvan, elkezdenek felgyorsulni az események. Mindig azok a helyek hívják fel magukra a tőke figyelmét, ahol koncentrálódnak a tehetségek, és ilyenkor megnyílik a világ: a nagy nemzetközi cégeken keresztül elérhetővé válnak nagyobb platformok, komolyabb technológiák, ami által a startup felértékelődik és előbb-utóbb hunikornissá válhat. „Be kell tudni kapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe, hallgatni kell a világra, figyelni kell a visszajelzéseket és azok alapján kell fejleszteni. Ez a kulcsa mindennek” – emelte ki.

Az ökoszisztéma akkor épül, ha sok vállalkozó van és ők megosztják egymással a pozitív példákat, ezzel is segítve az újonnan érkezőknek. Fontos egy helyre gyűjteni a startupszcéna krémjét annak érdekében, hogy egy startupper olyannal akar beszélni, aki pár lépéssel előtte jár, meg is találja őt. Így könnyen megsokszorozódhat az elérhető tudás, a tapasztalat és a régió a nyugati befektetőknek is vonzóbbá válna.