Meg nem épült Budapest

Június 21-től újabb időszaki kiállítást látogathatunk a Közlekedési Múzeum leendő új otthonában, az Északi Járműjavítóban Meg nem épült Budapest címmel. A tárlaton autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken keresztül követhetjük végig, hogy milyen lett volna Budapest, ha a 150 évvel ezelőtti ötletek megvalósultak volna.

Ezek az elfeledett tervek között ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállítás a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei számára egyaránt tartogat érdekességeket.

A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. A Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét, de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogoshíd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is  felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát, de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A »Meg nem épült Budapest« kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… című kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ’70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ’60-as, ’70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.

A Meg nem épült Budapest című tárlat metróvonalak, autópályák, siklók és sugárutak tervrajzain, korabeli térképeken és látványterveken idézi meg, hogy milyen lenne a főváros az elmúlt 150 év közlekedési tervei alapján.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a megnyitón kiemelte: a Meg nem épült Budapest című tárlat hidat képez a főváros múltja és egy alternatív jövő között, a nagyközönség ugyanis most először láthatja azokat az elfeledett terveket, amelyek között vannak századfordulós közlekedési utópiák és mai napig lezáratlan elképzelések is.

Budapest jövőre lesz 150 éves. A tárlat az évforduló nyitányaként bemutatja azokat a közlekedéspolitikai, közlekedésfejlesztési víziókat, amelyek mindig foglalkoztatták a budapesti közvéleményt, azonban az elmúlt másfél évszázad történelmi viharai között nem valósultak meg.

Mint Vitézy Dávid megjegyezte, vannak olyan százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát, egyebek mellett a Gellért-hegyi sikló ötlete és más kötöttpályás fejlesztések, de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is – például az erzsébetvárosi sugárút és a Blaha Lujza téri autós aluljáró –, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra, mert óriási autóforgalmat generáltak volna vagy túlságosan belenyúltak volna a történelmi városszövetbe.

A szeptember 30-ig látható kiállításon megjelennek a millennium korától fogva Budapest metróépítési tervei, valamint vasúti alagutak tervei is. Látható az is, hogy a különböző korszakokban milyen koncepciók voltak a főváros kötöttpályás hálózatának fejlesztésére.

Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban Kőbányán. Jegyek online is kaphatók: https://jegy.kozlekedesimuzeum.hu.

A kiállítás tizenkét soha meg nem valósult tervet mutat be:

1. Sikló a Gellért-hegyre
2. Új Nyugati pályaudvar Rákosrendezőnél
3. Híd a Kossuth térnél
4. Korai metróhálózati tervek
5. Vágó József (1877–1947) városálmai
6. Erzsébet/Madách sugárút
7. A szocreál metró
8. Vasúti alagút a fejpályaudvarok között
9. Többszintes csomópont a Blahán
10. Hungária körúti autópálya-körgyűrű
11. Kádár-kori metrótervek
12. Autópálya a városon keresztül

Fotók: Közlekedési Múzeum.