Nemcsak a háztartások vásárlásait térképezte fel egy, a kijárási korlátozások idején végzett magyar kutatás, hanem sok más tényezőt is, például hogy hány kiló élelmiszert halmoztak fel a háztartások.
Nagyszabású felmérést végzett a járvány idején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform Egyesület, valamint a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara. A május első felében végzett online kutatásban egy nem várt nagyságú mintán dolgozhattak, ugyanis több mint 3000 ember töltötte ki a kérdőívet. Reprezentatív, jól elemezhető mintát kaptak, amiből kitűnt, hogy még egy válság is hordozhat lehetőséget.
A kutatás legfontosabb üzenete az volt, hogy a mostani időszakot sokan kihasználták arra, hogy elkezdjenek sütni-főzni, elkezdjenek egészségesebben táplálkozni és odafigyeljenek az élelmiszer-biztonsági feltételek betartására – mondta el Kasza Gyula, a kutatás vezetője. Emellett visszajött a gyakorlatba az otthoni kézmosás, kézfertőtlenítés, minden bizonnyal annak nyomán, hogy számos szakember gyakran elmondta, a vírus leküzdésének ez az egyik legfontosabb módja. A kézmosás ugyanakkor az élelmiszer-eredetű fertőzések elkerülésében is elengedhetetlen, így még egy pozitív hozadéka lett ennek a gyakorlatnak.
Ritkábban vásároltunk
Korábban egy háztartásból átlagosan heti 2–3 alkalommal mentek bevásárolni (és ezek jellemzően fizikai boltlátogatások voltak, nem online rendelés), ez a járvány idején lecsökkent átlagosan egyre, vagyis a családok általában egy hétre előre szerezték be az élelmiszert, ami előnyös, mert így tudatosabbá vált a vásárlás.
A járványban megnőtt a hosszabban eltartható, csomagolt élelmiszerek fogyasztása, csakúgy, mint az otthoni sütéshez-főzéshez használt termékeké. Kevesebb fogyott viszont alkoholos termékekből, desszertekből, édességből, sós rágcsálnivalókból és különösen energiaitalokból.
Meghíztunk
Körülbelül hasonló szinten maradt a táplálkozásunk, mint a korábbi, aktív időszakban, ám a négy fal közé kényszerülve jóval kevesebbet mozogtunk, ezért a kérdőív eredményeinek tanúsága szerint átlagosan egy kilót híztak az állampolgárok a járvány ideje alatt. Volt, aki ennél többet hízott, minden 10. ember viszont többet akart és tudott sportolni, ők testsúlycsökkenésről számoltak be.
Többet tartalékoltunk
A járványügyi vészhelyzet kezdeti időszakában pánikvásárlás volt tapasztalható, és az akkor felhalmozott élelmiszerek még most is nagy mennyiségben ott vannak a háztartásokban – derült ki a kutatásból. Ez ugyanakkor többeknek megtetszett: a megkérdezettek 75 százaléka azt mondta, hogy az otthoni élelmiszer-készletezés jó dolog, a továbbiakban is fenn kívánja tartani.
„A felmérés időpontjában egy háztartásban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer-tartalékot találtunk. Ennek körülbelül egyharmadát a folyadékok (elsősorban ásványvizek) tették ki, és a kétharmada volt szilárd élelmiszer. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb háztartás legalább két hétig el tudna lenni abból a tartalékból, amit otthon őriz.” Kasza Gyula ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár élelmiszer-pazarlási szempontból a tartalékolás hasznos lehet, de csak akkor, ha a fogyasztók nyomon követik az élelmiszerek lejárati idejét.
