Kétezer négyzetméteres tető védi a római kori villát Balácán

Átadták a mintegy kétezer négyzetmétert befedő, a balácai Villa Romana épületegyüttes fölé emelkedő fém tetőszerkezetet, amely teljesen lefedi és védi az ország egyik legnagyobb római kori magánbirtok-központját, annak belső tereit, benne az európai hírű mozaikokkal és falfestményekkel. A nagyszabású kárelhárítási és közmű-korszerűsítési projekt második ütemének részelemeivel együtt – melyek megvalósításához a pénzügyi fedezetet a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program biztosította 500 millió forint értékben – újra teljes egészében látogathatóvá válik az épületegyüttes.

Az átfogó felújítási és korszerűsítési projekt elindítását több viharkár tette szükségessé, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiemelten védett műemléki ingatlanait érte. A károk elhárítására és a közművek korszerűsítésére indított munkálatok első ütemében megvalósult a stabil áramellátás kiépítése. Később kiderült, mindezekkel nem szavatolható a központi épület mintegy 2400 négyzetméteres faszerkezetű tetőzetének megóvása, illetve a Kr. u. 3–4. századi épület látogatói bejárhatósága; ehhez a teljes látogatói útvonal újraburkolása szükséges. A látogatók ugyanis 1984-től 2019-ig a majd 2000 éves, eredeti terrazzo burkolatokon közlekedtek, azonban ezek az újrakonzerválási munkálatok után sem voltak alkalmasak látogatók fogadására, így új terrazzoburkolat készítése vált szükségessé az eredeti burkolat fölött – természetesen a műtárgy- és műemlékvédelem szabályainak megfelelően.

Tető alá került

„Az új, mintegy kétezer négyzetméter területű, fémszerkezetű védőtető teljesen befedi a 3–4. századot idéző belső tereket, benne a mozaikokat, falfestményeket” – mondta az átadó ünnepségen Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára. Közölte: a beruházás második üteme 120 millió forintból valósult meg. Az első ütemben korszerűsítették az elektromos hálózatot, a világítást, új burkolatot kapott a padló, szellőztetőrendszert alakítottak ki összesen 500 millió forintból.

Az újjáépített tetőzethez kapcsolódóan új csapadékvíz-elvezetési rendszert is kialakítottak. Megújult a terrazzoburkolat is, az eredeti római padló kinézetének megfelelő, de modern terrazzolapokkal, amelyek biztosítják az alattuk biztonságba helyezett eredeti, mintegy 1700 éves padló szellőzését.

A belső udvari 1600–1700 éves falfestményt védő üvegfalat úgy alakították át, hogy a látogatók továbbra is közelről meg tudják nézni az alkotást, és az ne váljon steril vitrintárggyá. Elvégezték két belső helyiség – a nagy vagy nyári mozaikos fogadóterem és az irattár – oldalfalainak könnyű szerkezetes helyreállítását, ezek a terek biztosítják a múzeumpedagógiai foglalkozások és az épületen belüli múzeumi események helyszínét. Továbbá a szakemberek nulla energiaigényűvé alakították az épület szellőzését.

Mindezen korszerűsítési munkálatoknak köszönhetően 3 év részleges látogathatóságot követően újra látogathatóvá válik a teljes balácai római villagazdaság. „A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program számára kiemelten fontos, hogy város és a régió kulturális attrakciói egész éven át nyújtsanak élményt az itt élőknek és az ide látogatóknak, és ne csak a szezonban” – mondta az esemény kapcsán a VEB2023 EKF vezérigazgatója. Markovits Aliz hozzátette: „A város és a régió kulturális öröksége megérdemli, hogy azt a mai kor elvárásainak megfelelően modern és igényes környezetben is megmutathassuk. Ezért a balácai Villa Romana a megújulása után azoknak is új élményt fog adni, akik már korábban látták ezt a fantasztikus egyedi kulturális értéket.”

Egyedülálló épületegyüttes

Magyarország egyik legnagyobb, mintegy 56 hektáros, kerítésfallal övezett római kori magánbirtoka négy egyedülálló mozaikkal büszkélkedhet. Ebből az egyik eredeti a Magyar Nemzeti Múzeum Római Kőtárában található. A bemutatott épületek a 3–4. században épültek több ütemben, és az egykori tulajdonosok magánrezidenciájának részét képezik. Tulajdonosaik a római elit, a legfelsőbb társadalmi réteg tagjai voltak. A központi lakóház kialakítása alapján hosszú ideje (akár évszázadok óta) a Római Birodalom vezető, gazdag „arisztokrata” rétegének tagjai. A központhoz tartozó birtoktest léptékeiben nagyjából a fél Balaton-felvidéket jelenthette, de azt jelenleg még nem tudjuk, hogy a mai Nemesvámostól nyugati vagy keleti irányba terült-e el. A tulajdonos család gazdagsága a híres Seuso-kincs birtokosának gazdagságával egyenértékű. Kortársak voltak a 4. században, a két család tagjai akár találkozhattak is, vendégeskedhettek is egymásnál.