Összeállításunkban olyan hazai fasorokat mutatunk be, amelyek minden évszakban elbűvölnek, ezért megéri „köréjük szervezni” egy kirándulást.
Fenékpusztai feketefenyőfasor
A különleges, feketefenyőkből álló fasort 1880-ban telepíttette az angol származású Hamilton Mária, Festetics Tasziló felesége, akiről úgy tartják, kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a kocsizás.
Lés-erdő
Fertőd, az Esterházyak egykori birtoka nemcsak történelmi emlékekben, hanem látványos facsoportokban is bővelkedik. A település határában álló kastélypark legnagyobb kiterjedésű része a Lés-erdő, amely 176 hektáron terül el. A fasorokat részben a 18. században, részben a 19–20. század fordulóján telepítették, az egykori növényekből több mint háromezer sorfa és mintegy kilenc kilométernyi allé máig fennmaradt. Jelenleg a Lés-erdő faállományának körülbelül felét kocsányos tölgy, egyharmadát csertölgy alkotja.
Ilona-völgyi fasor
A Parádfürdőtől délre található, a mintegy 1,5 km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor az ország legmagasabb természetes zuhatagához, az Ilona-völgyi-vízeséshez vezeti a túrázót. Az erdei út két oldalán sorakozó fákat gróf Károlyi Mihály telepíttette a 19–20. század fordulóján a Parádfürdő és Recsk közötti gesztenyefasorral közel egy időben. Az Ilona-völgyi fasor 1975 óta helyi jelentőségű védett természeti érték.
Lipóti gesztenyesor
Ha valaki a Szigetközbe látogat, megéri végigmenni autóval, de akár gyalog is a Lipótot Darnózselivel összekötő közúton. Magyarország egyik legszebb gesztenyefasorát láthatjuk itt, amely több mint 2 kilométer hosszan vezet a két szigetközi község között. Az allé fái teljes pompájukban állnak az út két oldalán és természetes alagutat formáznak.
Balatonföldvár platánsorai
A 19. század végén ültetett, helyi jelentőségű védett természeti értékké nyilvánított platánsor azt az 1200 méter hosszú sétányt szegélyezi, amelyet Kvassay Jenő vízmérnökről neveztek el.
Balatonfüred, Tagore sétány
A part mentén futó Tagore sétány ősszel is csodás látványt nyújt, érdemes egy sétát tenni a fasorban. Rabindranath Tagore 1926. november 1-jén érkezett ide a szanatóriumba gyógyulni. Távozásakor egy emlékfát ültetett. Itt helyezték el később 1956-ban bronzszobrát, majd 1957-ben róla nevezték el az itt húzódó sétányt. Tagore tette követőkre talált, később indiai politikusok ültettek fát, majd az itt megforduló hírességek folytatták a hagyományt. Ültettek fát Nobel-díjasok, űrhajósok, politikusok.
Alcsútdoboz, fasor
Fantasztikus, másfél kilométeres platánfasor vezet a faluig. A látvány felülmúlhatatlan. Egészen jelentéktelennek tűnik minden ember ehhez a csodához képest, amely évszázadok óta őrzi a helyet. Egy fát úgy három-négy ember tud csak körülölelni, hatalmas, tekintélyes fák ezek, amelyeket megóvott a történelem nekünk.
Városligeti fasor
Budapest egyik utcája, amely a Lövölde tér és a Városliget között, elegáns villákkal és középületekkel szegélyezetten húzódik. A Városliget legöregebb platánfasorának fáit még maga József nádor hozatta szekérrel saját alcsúti birtokáról 1818 és 1830 között.
Szilágyi Erzsébet fasor
A Mátyás király anyjáról elnevezett vadgesztenyefasort a hűvösvölgyi villamospályával egy időben telepítették az útra 1900-ban. 1931-től Olasz fasor néven, 1946-tól Malinovszkij fasor néven ismerték. a ’90-es évek óta gyönyörű, szívós kőrisek szegélyezik az utat.
Zalaszentgrót és Türje közötti fasor
Zalaszentgrót és Türje települések 47 tagból álló oszlopos növésű kocsányostölgyfa-sor áll, amelyet még a környékbeli Batthány-család telepíttetett. A helyi kastélyt 1787-ben emeltette egy korábbi erőd helyén Batthány Ferenc, aki családjával sokat vadászott a környéken. Az ehhez vezető egyik út volt ez, amelyen ma ez a káprázatos tölgyeket magába foglaló sor látható. Magasságuk 12–17 méterre tehető, a törzsek szélessége úgy 1 méter lehet.
Martonvásár és Tordas közötti fasor
1898-ban hazánkban az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén emlékfa-ültetési mozgalom indult Sissi, azaz Erzsébet királyné halálát követően. Ekkor neveztek el számos közterületet is róla, ám a tiszteletére ültetett ligetek, erdők és fasorok talán tovább őrzik emlékét az időben. Egy ehhez köthető fásítási program keretében ültették be a Martonvásár és Tordas közötti útvonalat is szép lombú vadgesztenye fákkal.
Nagycenki hársfasor
A nagycenki kettős hársfasort Európa egyik legszebbjének tartják. Az allét Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette 1754-ben. Ha a kastélytól sétálunk végig az impozáns, több mint két kilométer hosszú fasoron, Széchényi Béla és Erdődy Hanna sírjánál lyukadunk ki.
Piliscsaba fasorai
Aki szereti a fasorokat, az Piliscsabán, illetve Klotildligeten biztosan talál magának kedvencet. Az egy négyzetméterre eső védett fák és fasorok száma talán itt a legnagyobb az országban. A Mátyás király út és a Kálmán király útja vonaltól, illetve a vasúti sínektől észak–északkelet felé eső városrészben számos, természetvédelmi oltalom alatt álló fa, fasor, park található.
Luppa-sziget platánfasorai
A Luppa-sziget egy közel 800 méter hosszú „földdarabka”, amely a Duna szentendrei ágában található a budakalászi part és a Szentendrei-sziget között. Az 1930-as években sorra épültek a szebbnél szebb nyaralók, ennek a két oldalára telepítették a parcellázással egy időben a platánfasorokat, amelyek egyedei mára 20–30 méteres óriásokká cseperedtek, törzseik pedig valóságos oszlopcsarnokot alkotnak az út mentén, megadva a sziget alaphangulatát. A szigetet komppal lehet megközelíteni.
A máriaremetei kegytemplom előtti gesztenyefasor
A Schömer Ferenc tervezte neogótikus stílusú, homlokzati tornyos (54 méter), nyerstéglából épült templomot 1899. október 1-én Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A színes üvegablakok Róth Miksa munkái. A templombelső mai formáját 1963–1964-ben alakították ki, a Mária-kegykép 1968 óta az oltáron látható. 1991-ben II. János Pál pápa a „basilica minor” címet adományozta a kegytemplomnak.
Fiumei úti vadgesztenyesor
Fiumei úti sírkert. Ha ősz, akkor vadgesztenye. A vadgesztenye még összefüggő, hosszú fasort is alkot…
