Rengeteg munkával rekonstruálták a valamikori vár falait, belső tereit és ma már egy nagyon szórakoztató vezetéssel élhetjük újra a középkor hangulatát. Érdemes felkeresni és egy vezetett túra keretében végigjárni az ódon/új termeket, a vár népe rendkívül szórakoztató módon mutatja be nekünk.
Több hatalmas, új parkolót alakítottak ki az autóval érkezőknek, de busszal, villamossal is megközelíthető a vár a városból. A parkoló ingyenes.
A vár szomszédságában van a lovagi tornák tere, ahol lovas rendezvényeket, lovagi tornákat, sporteseményeket tartanak, emellett szabadtéri színházi előadások, koncertek megrendezésére is alkalmas.
A vár Nagy Lajos király uralkodása idején élte fénykorát, ezért az ő szobra található a vár előtti parkban. A diósgyőri vár falai a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épültek. Anonymus említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.
2014-ben a várat 2,7 milliárd forintos beruházással újjáépítették, melynek során nemcsak a romok konzerválása, hanem a továbbépítése, rekonstrukciója is megtörtént. A vár két szint magasságig újra felépült a délnyugati torony kivételével. A délnyugati torony még jóval régebben, egy villámcsapás miatt rongálódott meg, ezért és az antik hatás kedvéért a tornyot nem állították helyre. A másik három újjászületett palotaszárnyban helyreállították Közép-Európa legnagyobb lovagtermét, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. A felújítás eredeti tervek és korabeli festmények alapján készült.
A földszinten műhelyek vannak, ahol középkori mesterségekkel ismerkedhetünk. A középkori fémművesség körébe tartozott a kovácsmesterségen kívül a fegyver- és páncélkészítés, a réz- és bronzművesség, de még az ezüst- és aranyművesség is. A lovagvár hangulatához illően itt a hangsúly a fegyver- és páncélkovács-mesterségre helyeződött. A fémműves műhelyben a lovagkor és a reneszánsz támadó és védő fegyverei sorakoznak, melyeket a látogatók a mester segítségével ki is próbálhatnak.
Sejtelmes fények és hangok jelzik az alkímia titokzatos világát, melyről elsőként mindenkinek az aranycsinálás jut eszébe. Az arany előállítása mellett az alkimisták fáradhatatlanul keresték a bölcsek kövét, és az örök élet titkát is, amihez nagyon sok gyógynövényre is szükségük volt. A torony legbelső szobájában ebbe a különleges világba leshetnek be a látogatók, a modern kor eszközeivel pedig egy bájital is keverhető, melyet jóízű tréfaként elküldhetnek az ismerősöknek. A gyógynövényes szobában isteni illatfelhő várja a betérőket.
A vár vezetett túrája az egyik lépcsősor mellől indul, ahogy a tábla jelzi. Az ide érkező vendégek számára felejthetetlen élményt nyújt az udvarhölgyek és a lovagok kísérete. A vár népe izgalmas, szórakoztató módon mesél a diósgyőri vár történetéről, a falai között zajló diplomáciai eseményekről, a szövődő szerelmekről, az intrikákról, a cselszövésekről, a középkori mindennapokról. A tárlatvezetést korhű ruhába öltözött kisasszonyok, szolgálók, lovagok, udvari bolondok és más udvari népek tartják. Természetesen a korhű ruhához korhű beszéd is társul, egészen érdekes és izgalmas az akkori szófordulatokat hallgatni.
A tárlatvezetés rögtön a hatalmas és gyönyörű lovagteremben kezdődik. A lovagterem két végében a székelyderzsi templomban fennmaradt freskó két jelenete látható, amelyek Nagy Lajos király példaképének, Szent Lászlónak a kunokkal vívott küzdelmét mutatják be. A diósgyőri vár lovagterme a korabeli Közép-Európában az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű csarnok volt, mely a felújításnak köszönhetően visszanyerte régi pompáját. Nagy Lajos király itt ünnepelte lengyel királlyá koronázását és 1381. szeptember 26-án ezek között a falak között írták alá a Velencével való hosszú háborúskodást lezáró békét, amely eseményre maga a velencei dózse is a várba érkezett.
A falakat egész alakos páncélok, királyi címeres zászlók, kardok és pompás női öltözékek díszítik. A mai szemlélőnek a lélegzete is eláll a patinás építészeti megoldások láttán, de a legmegkapóbb talán a lovagterem egyedi atmoszférája, amely megidézi a lovagkirály hétköznapjait és azt az időszakot, amikor még a diósgyőri várra figyelt egész Európa.
A lovagterem után különböző szobák, termek következnek, ahol az eredetire hasonlító berendezési tárgyakat, gyönyörű cserépkályhákat és képeket nézhetünk meg, miközben a tárlatvezető jó sztorikat mesél a különböző korokból.
Nagy Lajos király a korabeli várépítészetben különlegesnek számító kétszintes, középen nyitott kápolnát építtetett a diósgyőri várban. A felújított kápolnát a király legifjabb leánya, Hedvig (Jadviga) tiszteletére szentelték föl. Atyja halálát követően Hedvig a lengyel trónt örökölte meg. Már életében is szentként tisztelték, hiszen a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója lett, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje, Jagelló Ulászló erőszakos módszereivel szemben is. Hedviget II. János Pál pápa 1997-ben avatta szentté.
Nagy térképeken megnézhetjük mekkora is volt a magyar birodalom Mátyás vagy az Anjouk idejében. És egy ajtó feletti festett feliratból azt is megtudhatjuk, hogy „a tudatlan király olyan, mint a koronás szamár”. A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. A vadban gazdag bükki erdők szélén fekvő várkastély évente több hónapon át Lajos király kedvenc tartózkodási helyeként szolgált, ahová saját udvartartásával együtt gyakran elkísérte a két királyné is, édesanyja és hitvese.
A vár 1370-ben tett szert jelentőségre, mint a Magyarországról Lengyelország fővárosába, Krakkóba vezető út egyik állomása (Nagy Lajos édesanyja, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő volt). Lengyel királlyá való koronázását is Diósgyőrben ünnepelte Nagy Lajos, majd itt töltötte ugyanazon év karácsonyát is.
A király, aki Budát mind inkább hanyagolta, Visegrád és Zólyom mellett harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsíttette a várat. Sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk vették körül a tulajdonképpeni várat, amely négyszögletes udvar köré épült, négy sarkán egy-egy csúcsos tetejű torony magasodott. A diósgyőri vár falai között olyan fontos politikai események is zajlottak, mint 1381-ben a király velencei háborúit lezáró turini (torinói) béke ratifikálása. A béke külön rendelkezéseként Velence arra is kötelezte magát, hogy függősége jeléül minden vasár- és ünnepnapon a Szent Márk téren felvonja a magyar király lobogóját.
A bükki vadászatok fénykora szintén erre az időszakra tehető. Nagy Lajos idejében szarvas, őz és vaddisznó mellett medve és bölény is élt a bükki rengetegben. A várban tartózkodó fényűző udvartartás ellátását nagyszámú vadász, solymász, íjász és pecér (kutyavezető) segítette.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné – köztük Mátyás felesége, Beatrix – jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516–1526) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
Az impozánsan berendezett hálóterem a palota egyik leglátványosabb helyisége, amelyben a királynék luxusenteriőrjét mutatták be: baldachinos ágy, ékszeres ládika, házioltár, bölcsős asztal, ruhásláda és az eredeti állapotában fennmaradt ötoldalú, boltozott ülőpadkás fülke, amelynek zárókövén egy középkori játék jelenete látható. A királynék budoárjába is beléphetünk, és azt is megnézhetjük, hogyan tisztálkodtak annak idején.
A mohácsi csatavesztés után a vár zálogos birtokosok kezére került. Balassa Zsigmond birtoklása idején még történtek erődítési munkálatok, de hamarosan megkezdődött a 300 éven át tartó pusztulás. A XIX. századi festmények, fotográfiák már csak romokat mutatnak, a táj csodálatos szépsége azonban mit sem változott.
A négy torony közül az északkeletiben (a volt királyi lakosztály tornya) vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható Nagy Lajos király és a velencei követ viaszfiguráival; az északnyugatiban kilátó működik, földszintjén pedig éremverde van, ahol a turista saját kezűleg készíthet emlékérmet magának; a délkeleti torony (az egykori királynéi lakosztály) ép, de a turisták számára zárva van; a délnyugati torony romos. A kilátótoronyba érdemes felmenni, bár sok lépcsőt kell megmászni hozzá, de mégiscsak magasról csodálhatjuk meg a várat és a környező panorámát.
A vár turisztikai vonzerejéből levon valamennyit a tény, hogy a környék viszontagságos történelmének köszönhetően nem veszi körül akkora történelmi városrész, mint az egri vagy a kőszegi várat, és a vadregényes erdők mellett a kevésbé romantikus diósgyőri lakótelep panelházai veszik körbe.
A diósgyőri vár legnépszerűbb programjai azok a történelmi játékok, amelyek látványos párviadalokkal, csatajelenetekkel és fegyverbemutatókkal a középkori lovagi tornák hangulatát idézik. A lovagi tornák terének átadásával olyan nagyszabású játékok rendezésére is lehetőség nyílt, amelyen egyszerre több lovagrend összecsapását is láthatják az érdeklődők, mint a több évtizede töretlen népszerűségnek örvendő középkori forgatagon. Az arénában a lovas hagyományőrzők is otthonra találtak, hiszen a Bükk hegység ölelése és a középkori vár látképe utánozhatatlan hangulatot kölcsönöz a bemutatóknak.
A lovagi tornák tere előtt kialakított vásártér egy igazi közösségi találkozóhely, amely hangulatos térvilágításával és a környező épületekkel a látogatók egyik legkedveltebb pihenőhelye. A tér lehetőséget ad kézműves vásárok, utcai kiállítások, de akár programok szervezésére is, hiszen mind a diósgyőri vár, mind pedig a lovagi tornák tere programjai „kiköltöznek” alkalomadtán a kikövezett térre.
