növény

A korokkal és népekkel változik a konyhai fűszerek divatja, de néhány nagy klasszikushoz mindig vissza lehet nyúlni!

A sokak által ismert kaktuszok és pozsgás növények hazája az amerikai és az afrikai földrész, ahol a növények tűző napon sziklatörmelékes hegységekben vagy éppen sivatagi hőségben élnek és virágoznak.

Felfrissítették Zuglóban a háromezer négyzetméter alapterületű pompás japánkertet. Ki gondolta volna, hogy a Margitsziget és az Állatkert mellett még egy hasonló tematikára épülő dús távol-keleti parkot találunk Budapesten?

Sokan egy kicsit idegenkednek erős színétől és földes ízétől, de érdemes a céklát fogyasztani, különösen a téli hónapokban. Akár nyersen, akár főzve is igazi szuperétel és valódi energiabomba, ha zöldséglevet készítünk belőle.

Ki volt az a debreceni egyháztudós és botanikus, akinek az első magyar nyelvű gyógynövényekről szóló könyvet is köszönhetjük? Miért nevezték el magyar Faustnak a XVIII. században élt híres debreceni professzort, Hatvani Istvánt? Hány helyen őrzik a világon a kabai meteorit darabjait? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk 2020. február 8-án és 9-én az Agóra ötödik születésnapján.

A növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is korlátozza az EU december 14-től érvényes új növényegészségügyi rendszere. Ezentúl gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – mindenhez kell növényegészségügyi bizonyítvány, bizonyos árukat pedig csak a kijelölt határállomásokon lehet majd behozni.

Még a busz- és villamosvárókat is beveti Bécs a felmelegedés elleni harcban: vadszőlővel futtatják be az oldalukat és a tetejüket, hogy árnyékot nyújtsanak a várakozóknak. Az újfajta utasvárók első prototípusát már át is adták.

A kaktuszoktól az algákon és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig terjed annak az 50 tápláló élelmiszernek a listája, amelyek fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.

Magyarországon a népesség kb. 20–25%-a szenved légúti allergiás náthában és/vagy kötőhártya-gyulladásban. A betegek száma az utóbbi 10–15 évben megduplázódott, és folyamatosan nő, előrejelzések alapján 20 év múlva eléri az 50%-ot. Egyre többen fordulnak tehát orvoshoz szénanáthás tüneteikkel, dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosát (https://www.allergiakozpont.hu/munkatarsak/dr-potecz-gyorgyi) ezért arról faggattuk, milyen kérdések merülnek fel a leggyakrabban a rendeléseken.

A vanília lesz a központi témája az idei Nemzetközi orchidea- és broméliakiállításnak és -vásárnak, amelynek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum ad otthont november 8. és 11. között.