A Munkácsy-emlékház felújítására és az új állandó kiállítás létrehozására mintegy 350 millió forintot fordítottak.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az átadó ünnepségen kiemelte, hogy Békéscsaba a Modern városok program fejlesztései – köztük az M44-es gyorsforgalmi út – révén 500 milliárd forintnyi beruházással gazdagodik, „és minden 15. forint kulturális célokat szolgál”. Hozzátette, az emlékházként funkcionáló Steniner–Omaszta-kúria a békési megyeszékhelyen formálódó komplex Munkácsy Negyed „sokadik mérföldköve”.
Szarvas Péter polgármester szavai szerint az emlékház a „Munkácsy Negyed büszkesége lesz”. Felelevenítette, hogy Steiner Jakab, aki a nagyapponyi gróf Apponyi-család uradalmi tiszttartója volt, 1843 és 1850 között építtette a ma a Munkácsy-emlékháznak otthont adó rezidenciát. Munkácsy (Lieb) Mihály és testvére, Gizella a szüleik halálát követően kerültek a rokonokhoz Csabára: a fiú a nagybátyjához, Reök Istvánhoz, a lány nagynénjéhez, Reök Karolinához (Saroltához), Steiner Jakab feleségéhez. Reök István a délelőtti munkát és tanulást követően a kis Miskával naponta ellátogatott nővéréhez ebédre.
Az épületet 1994-ben vásárolta meg az akkori városvezetés, és Munkácsy születésének 150. évfordulója alkalmából nyitotta meg itt az emlékházat, amelyet most építészetileg is felújítottak, és amelyben új, innovatív eszközökkel gazdagított kiállítást hoztak létre.
Békéscsabán negyven eredeti Munkácsy Mihály-kép található, a múzeumban 19, az emlékházban 21, amelyből tíz a város tulajdona.
A polgármester felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel 2016-ban állapodtak meg a Munkácsy Negyed létrehozásáról, amely egyszerre szolgálja az építészeti és egyéb kulturális örökség bemutatását és turisztikai célokat. Mintegy négymilliárd forint hazai forrást fordíthatnak a kialakítására.
A negyed részeként közterületeket, parkokat újítottak fel, a Munkácsy Mihály Múzeumban a két épületrész összekötésével egy új termet építettek, új állandó kiállítások nyíltak az intézményben. Épül a Napsugár Bábszínház leendő otthona az Urszinyi–Beliczey-kúria felújításával, bővítésével. Hidak újultak, újulnak meg.
Munkácsy Mihályra és műveire számos új szobor emlékeztet a negyedben. A festőfejedelem egész alakos szobra került a múzeumi lépcsőre, a Rőzsehordó az Aradi vértanúk ligetébe. A Kisasszony című Miklya Gábor-alkotást – amelyet Munkácsy a monceau-i parkról készített festménye ihletett – a napokban leplezték le az emlékház udvarán – sorolta a polgármester.
Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az emlékház épületében a vármegyei kisnemesség sokszínű életét és a kúriák üzemszerű működését mutatják be, mert ez érdekli leginkább a látogatókat. A műtárgyak bemutatása és az innovatív eszközök alkalmazása egyenrangú.
Az első terem egy ebédlő, a megérkezés pillanatát idézi fel, bemutatva, milyen lehetett, amikor vendéget fogadtak, és hogyan érezhette magát itt gyermekként a festőfejedelem. Az épületben látható, hogy milyen lehetett egy korabeli szabadkéményes konyha, be lehet kukkantani az éléskamrába, és láthatóak olyan, a tiszta vászon- és fehérneműkhöz nélkülözhetetlen kellékek, amelyek a kisnemesi életmód státuszszimbólumainak számítottak.
Fotó: Rosta Tibor, MTI.
