A sors kereke alakítja a főszereplő életét a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, virtuális kiállításán

A 17. századi betegségek, járványok, a korai halálozás, a választás lehetősége és a sors kereke alakítja a főszereplő életét a Magyar Nemzeti Múzeum és a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport új virtuális kiállításában. A Sorsfordító interaktív családtörténeti játékban a látogató egy 17. századi arisztokrata, vagy egy 18. századi polgár bőrébe bújva találja magát szemben a korszakra jellemző mindennapos problémákkal, miközben a nagy életszakaszok végén a sors kereke hoz döntést saját sorsáról. A hősök és a hősnők, akiknek alakját a játék során magukra ölthetik, kitaláltak, de történeteik egykor élt emberek hiteles életrajzain alapulnak.

Hét állomás az élet

„Mi mindent tartogatott volna számodra a sors egy másik korban?” – a Magyar Nemzeti Múzeum és a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport közös virtuális kiállításában erre a kérdésre kereshetik meg a választ a látogatók. Az élet hét állomását játékos formában végigjárva öregedhet meg a játékos, aki újjászülethet, mint csecsemő, lehet játékos kisgyermek. Ha felépül a gyermekbetegségekből, serdülőként folytatja életét. Ifjúként a családalapítás, pályaválasztás nehéz kérdéseivel kell megbirkózni, melyeken túljutva megállapodhat és továbbhaladhat a számára kiszabott úton. Lehet akár hittérítő szerzetes vagy hős hadvezér, családjáért imádkozó apáca vagy gondoskodó édesanya. Végezetül – ha megéri az öregkort – eljut a hetedik állomásig, megvénülve búcsúzhat a földi világtól.

„A Sorsfordító kiállítás egy újfajta kísérlet, amit egyesíti magában a számítógépes játékok és a virtuális kiállítások vonásait. A teljesen virtuális térbe helyezett kiállítás térbeli bejárhatósága miatt egyrészt olyan kapcsolatokat is fel tud fedni, amelyeket máshogy lehetetlen lenne, másrészt olyan tárgyakat is be tudunk mutatni, amiknek a kölcsönzése lehetetlen volna” – mondta a bemutatón dr. Tomka Gábor. A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos-gyűjteményi főigazgató-helyettese hozzátette, ez egy nagyon úttörő kezdeményezés, kitűnően használható a közoktatásban, hiszen érdekes módon közel tudja vinni a játékosokhoz ezeket a korszakokat.

Gyakoribbak voltak a mozaikcsaládok

Az interdiszciplináris kutatócsoport – melynek a Magyar Nemzeti Múzeum is tagja – mintegy két évet dolgozott együtt történészekkel, művészettörténészekkel, régészekkel, irodalomtörténészekkel a játék kialakítása során. Arra voltak kíváncsiak, hogy egy 17. századi arisztokrata és egy 18. századi polgári család hogyan küzdött meg a korszakra jellemző helyzetekkel, amikor a család valamelyik tagja meghalt. A készítők arra szerettek volna rámutatni, hogy ebben a helyzetben milyen választási lehetőségek álltak az emberek előtt.

„Az eredmények megdöbbentők voltak, milyen gyakran nem az egyedüllétet választották az emberek. A mainál sokkal gyakrabban újraházasodtak, így mozaikcsaládok jöttek létre, mostohatestvérek éltek együtt. A kiállításban azt is szerettük volna megmutatni, hogy a rajzfilmek sugallatával ellentétben ezek a mostohaanyák egyáltalán nem voltak gonoszok, sokszor odaadóan gondoskodtak a gyermekekről” – mondta dr. Erdélyi Gabriella történész, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetője.

A kiállítás az alábbi linken érhető el: https://mnm.hu/hu/sorsfordito-magyar-nemzeti-muzeum-mta-lendulet-csaladtorteneti-kiallitas.