2022-ben is erős versenyben dőlt el, hogy mely kilátó kapja Az év kilátója kitüntető címet. A szavazáson az idén átadott lillafüredi Zsófia-kilátó kapta a legtöbb szavazatot.
Az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda az idén is meghirdette Az év kilátója pályázatot, melyre a nagyközönség küldhette be kedvenceit. A beküldött kilátók közül szakmai zsűri választotta ki a top 10 kilátót, melyek aktív turisztikai szempontból kiemelkedőek.
A döntős mezőnybe csak jó állapotú, rendezett környezetű célpontok kerülhettek be, melyek izgalmas turistautak vagy vízi turisztikai útvonalak mentén fekszenek, így sokan megfordulnak ezeken a helyeken. A pályázat célja az volt, hogy minél többen válasszák a természetet a szabadidejük eltöltésére. A túrázás nemcsak a világunk jobb megismeréséhez segít hozzá, hanem testileg és lelkileg is egészségesebb életet élhetünk ezáltal.
7800 szavazattal a Hámori-tó fölött őrködő Zsófia-kilátó lett Az év kilátója 2022-ben. Második lett a Boldog Mór-kilátó Pannonhalmán 6685 szavazattal, harmadik helyet a Velencei-tó mellett lévő Bence-hegyi kilátó szerezte meg 3466 szavazattal.
Az Északerdő Zrt. 2022. augusztus 23-án átadta az első vidéki kilátó korhű rekonstrukcióját. A Zsófia-kilátó alapjául szolgáló eredeti kilátót 1900-ban avatták fel. A kilátó 1950-es évek elejéig Lillafüred látképének egyik meghatározó eleme volt. Az első vidéki kilátótorony – ezt a büszke címet viselheti az előd – kalandos története több mint 120 évre tekint vissza. A lillafüredi kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel. A létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is. A kilátó nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta. Az eredeti kilátót 1900-ban adták át.
A Zsófia-kilátó a 20. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározta Lillafüred látképét
Számos fotón megörökítették, és a miskolci turisták szemében mindig fontos szerepet töltött be. Túlélte két háború viharait, azonban az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek a Dolka-hegy déli oldalába. A társaság az építmény tervezése során ügyelt arra, hogy az eredeti kilátó kubatúráját megtartsa és csak a kor követelményeinek megfelelő változtatásokat hajtson végre. Emiatt az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, a létrák helyett lépcsőt építettek és biztonságtechnikai eszközökkel, valamint interaktív látvány- és tájékoztatóelemekkel is gazdagodott a kilátó. A kőalapú, vörösfenyő gerendákból összeillesztett, faszerkezetes kilátóból pompásan rálátunk a Palotaszállóra, annak parkjára, a hámori függőkertre és a Hámori-tó csónakkikötőjének környékére.
Az év kilátójának megközelítése
- Felsőhámorból a K+ jelzés mentén a Palota utcán érkezünk a Kohászati Múzeum előtt felkanyarodó ösvényig, ahol a K háromszög jelzés vezet át a meredek hegyoldalban szerpentinezve a kilátóig (1,4 km, 141 méter szint).
- Lillafüred, Palotaszálló megállótól, illetve a Kisvasút végállomástól a P jelzés vezet le a Hámori-tó sarkáig, ahonnan a Függőkerteket kerülve a K+ jelzésen érkezünk a Kohászati Múzeumhoz. Innen a K háromszög jelzés kalauzol tovább a hegyoldalban (1,8 km, 141 méter szint).
Fotók: Horváth Csongor.
