Az egészségtudatosság lassan, de nő, és a cégek egy része is határozottan igyekszik a fogyasztói kultúra tudatos alakítására. A statisztikai adatok szerint egyre többet mozgunk, egészségesebben táplálkozunk és egyre tudatosabban fogyasztunk alkoholt. Míg Nyugat-Európától még kicsit elmaradunk jó pár életmóddal összefüggő tényezőben, addig az alkoholfogyasztás terén már hasonló trendeket láthatunk. Jó hír: a fiatalkorúak esetében még még látványosabb a pozitív elmozdulás.
A KSH 2018-as felmérése szerint hazánk lakosságának 59,5%-a ítélte meg egészségét jónak vagy nagyon jónak az EU-átlag 67,4%-val szemben. A jóllét egyik alapköve a mozgás: ma már itthon is sokkal több időt töltünk mozgással, különösen akik ülő vagy álló munkát végeznek. A KSH adatai szerint a kevés mozgással járó foglalkozást végzők 58%-a heti rendszerességgel mozog, és minden másodikról elmondható, hogy legalább hetente négy órát mozgással tölt. Kevesebb testmozgást végeznek a munkahelyükön kívül azok, akik munkavégzés közben is sokat mozognak. Emellett az egészséges táplálkozás szerepe is felértékelődött, a 16 éves és idősebb lakosság 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget vagy salátát. Az egészséges életmódhoz jelentősen hozzájárul az alkoholfogyasztás módosulása is. A KSH adatai szerint itthon a szeszesital-kínálat szerkezetében 2016-ban nem történt túl nagy változás a korábbi évekhez képest. Továbbra is a sör képviselte a legnagyobb, 35%-os részarányt, ezt követték 34%-kal az égetett szeszes italok. A harmadik legjelentősebb a rangsorban a bor.
Csökken az „expressz lerészegedés”
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legutóbbi tanulmányai, köztük egy 28 országot vizsgáló nemzetközi helyzetjelentés szerint csökkent az alkoholfogyasztás a világban és Európában is. Míg 2010-ben az európai népesség 34%-a 30 nap alatt legalább egy alkalommal súlyos mértékben fogyasztott alkoholt, addig 2016-ra ez a szám 29%-ra csökkent. Csökkent az ún. Heavy Episodic Drinking, azaz a súlyos, alkalomszerű ivás aránya is 14,5%-kal. Európa- szerte pedig az alkoholhoz kötődő DALYs (Disability Adjusted Life Years), azaz az egészségkárosodással járó tünetek mutatója 100 000 főre vonatkoztatva 23%-kal lett kevesebb. Ezzel arányosan csökkent az alkohollal összefüggő halálozási arány is, 100 000 főre kimutatva összesen 25%-kal. Míg 2010-ben 100 000 főre nézve az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható halálesetek száma 84,1 volt, 2016-ban már 62,8. A csökkenésben az égetett szeszek és az alacsonyabb alkoholtartalmú italok, a borok és sörök fogyasztási szerkezetének átalakulása egyaránt szerepet játszik.
Vásárhelyi István sörszakértő szerint a sörpiacon például a fogyasztás a mennyiség helyett a prémiumsörök felé tendál. „Ha megnézzük a nagy hipermarketek polcait a három-négy évvel ezelőtti kínálathoz képest, óriásit változott a helyzet. Korábban csak egy szűkebb kör számára ismert sörtípusok jelentek meg az üzletekben, ma már alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök széles választékát lehet kapni, de megjelentek a gluténmentes és a csökkentett szénhidráttartalmú sörök is” – magyarázta. Jellemző az is, hogy a fogyasztók ma sokkal inkább az újat, a minőségi alapanyagokból készült söröket keresik és nem a mennyiséget.
Csökken a súlyos, alkalomszerű ivás is az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban is
A WHO másik, 28 európai uniós országot Norvégiával és Svájccal együtt vizsgáló kutatása szerint ebben a régióban is csökkenés tapasztalható az alkohol „már károsabb jellegű” fogyasztása terén.
