Szabad egy táncra?

Nyakunkon a báli szezon, amely egészen március végéig tart. De ne csak a nagyobb szabású itthoni és külföldi eseményekre gondoljunk, hanem ide tartoznak a különböző megyebálok, valamint azok a kisebb falusi bálok is, ahol még mindig kötelező a táncrend és nem mindegy, hogy kisestélyiben vagy koktélruhában érkeznek a hölgyek. A dresscode mellett a zene megválasztása is fontos – tudtuk meg Koszorús Katalin bálszervezőtől.

Magyarországon vidéken több bált tartanak jelentős névnapokhoz vagy olyan eseményekhez kapcsolódóan, ami a városi ember számára kevésbé jelentős – magyarázta Koszorús Katalin bálszervező. Februárban a farsang után tarol a Zsuzsanna-nap, majd a különböző vadászbálok, egészen nőnapig. Ma már ugyanúgy készülnek egy kisebb bálra, mint régen egy lagzira. A különbség annyi, hogy nem maguk főznek a háziak, hanem komoly menüt állítanak össze. Természetesen a bálozók meghívóval érkeznek. Ebben benne van az öltözködési útmutató, melyből kiderül, hogy nagyestélyi kell, vagy elég netán egy koktélruha is.

Az estélyi trendek között még mindig menő a merész és átlátszó: izgalmas lehet a csipkeruha vagy a sejtelmes, applikációkkal tűzdelt muszlinruha. Az anyagok idén egyre könnyedebbek. Főként a muszlin, a georgett, a selymek, a shantung, a csipke és a szatén a jellemző. Lehet játszani a színekkel, ám ne felejtsük, hogy ez az év a lila jegyében játszik. Természetesen az örök „kis fekete” sem megy ki a divatból. De vigyázat, ha nagyestélyi szerepel a meghívón, akkor ez nem illik a képbe.

A táncrendnek is megvan még a hagyománya. Régen egy vékony zsinórral volt erősítve a hölgyek ruhájához, ma többnyire a meghívóhoz mellékelik. Nem kell olyan messze visszamenni az időben, még a hatvanas években is a fiatalembereknek kötelességük volt minden rokon és ismerős lányt felkérni egy bálon. Az okos nő pedig rengeteg jelzést adhatott a kiszemelt fiatalembernek azzal, hogy melyik táncot ígérte neki, illetve hogy hány táncot táncolt vele. A táncrendet aztán a lányok emlékként megőrizték. Igazi vetélkedés alakult ki a bálszervezők körében, hogy ki tud ötletesebb és szebb táncrendet készíttetni. Már csak azért is igyekeztek, mert az újságok báli leírásának a táncrend bemutatása is része volt.

A bálokon a jó hangulathoz hozzátartozott a sokfogásos vacsora is

A báli menü legalább négyfogásos

A bálokon a jó hangulathoz hozzátartozott a sokfogásos vacsora is. Az alap a hétfogásos menü volt, de nem ritkán ez 14 fogásig is felkúszhatott. Természetesen készültek menükártyák franciául és németül, hála a külföldi mesterszakácsoknak, akik az arisztokratáinknál dolgoztak. A menüsor hidegtálakkal indult, majd következtek a levesek, malacsült és vadételek, szárnyasok, halak. Ezeket általában vegyes tálak formájában szolgálták fel köretekkel, salátákkal. A menüt az édességek zárták: rétesek, torták, teasütemények és az elmaradhatatlan farsangi fánk. Az italválaszték sem szűkösebb: aperitifek, keserű likőrök, a nehéz húsok leöblítésére egy-egy fajta fehér- és vörösbor, illetve Törley hazájában pezsgő. Ma is legalább négyfogásos vacsora dukál és utána a desszert. Érdekes, hogy az italválaszték is hasonló, mint egykor. Annyi különbséggel, hogy ma már a koktélok nagyobb hangsúlyt kapnak.

Bécsben is hűek a bálokhoz

Bécsben januártól egészen húsvétig csaknem ötszáz bált tartanak. A bécsiek karneválokhoz és bálokhoz való erőteljes vonzódása a XVIII. században kezdődött, akkoriban a maszkok és a kosztümök viselése a nemesség kiváltsága volt, a táncos mulatságokat kizárólag privát keretek között rendezték. Ennek ellensúlyozására II. József császár átengedte a Hofburg dísztermét a nyilvánosság számára táncos rendezvények megtartására. Ezek alkalmával a bécsiek ellesték az udvari illemet és szokásokat, amiket mind a mai napig őriznek. A ruhaválasztás szigorú szabályai, a fanfárok megnyitója, az első bálozók bevonulása, az „Alles Walzer!” felhívás, a táncrendek, a zenei váltások, valamint az úgynevezett éjféli tánc – általában egy francia négyes – mind-mind erről tanúskodnak.

A keringő mint páros tánc eleinte irritálta a vendégsereget. Sőt külön elborzasztotta, hogy lépéseinek mámoros fordulói némi intim összebújást vittek az ünnepélyes bálok világába. Idősebb Johann Strauß (1804–1849), aki a keringő térhódítását 152 igen jól sikerült kompozíciójával megalapozta, zenekarával minden zenerajongót maga mellé állított Bécstől Londonig. A hölgyválasz alkalmával – ahol a hölgyek kérték fel az urakat – az úriemberek is megtapasztalhatták, mily felemelő érzés kiválasztottnak lenni. A keringő egyébként ma is a bálok ékessége. Magyarországon is valamennyi bálon van keringő, ez hozzátartozik az eleganciához – állítja a bálszervező.

Stílussal kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: stílusvadász

Akár ez is tetszhet A szerző további művei