Nagy Feró: vidámság és rock and roll az örök fiatalság titka

Nagy Feró túl a hetvenen is a fiatalokat meghazudtoló energiával dolgozik. Csak a nyári mérleg 65 Beatrice-koncert, a Pappa Pia film, amit nemrégiben mutattak be. Hamarosan a legendásnak számító Budai Ifjúsági Parkban lépnek fel szeptemberben. Ám később sincs leállás, hiszen az együttes egy igazi nagy koncertre készül. No meg egy musicalre, amit éppen róla készítenek. Jövő év április 7-én pedig az Budapest Arénában csapnak a húrok közé számos vendég társaságában. Ahova mindenkit várnak, hiszen igazi rock and roll lesz, ígéri a „nemzet csótánya”. Kisebb-nagyobb megszakításokkal lassan 40 éve a Beatricével a színpadon.

Kezdjük az elején. Hogyan forrt össze és mikor a neved a Budai Ifjúsági Parkkal?

A hatvanas években az Ifjúsági Parkba jártam esténként bulizni, persze akkor még követve a szabályokat öltönyben, cipőben. Később ez fellazult és már lehetett szandálba is menni. Meghatározó hely volt az életemben. Az egyik alkalommal nagyon magával ragadt, ahogy az egyik női énekes, aki egyébként a Scampolóban játszott, egyszer csak a színpadon a rock and roll hevében ledobta magát, fantasztikus sikere volt, Koncz Zsuzsának hívták. Nagyon szerettem még az ős-Hungáriát és később Bergendyre is kijártam, a jó zene mellett ne feledjük, jól lehetett csajozni is, ami nem utolsó szempont.

Először egy lányzenekart hívtak Beatricének és hamarosan te lettél az énekese és a vezető is egyben. Milyen emlékek fűznek?

A Beatrice története 1969-ben indult, amikor néhány lány egy beategyüttest akart alapítani. A lányzenekart Csuka Mónika vezette, az egyetlen tag, akinek hangszere is volt, egy elektromos gitár. A nevüket Novai Gábornak köszönhetik. Rá egy évre 1970-ben megszületett a Beatrice. Majd 1976-ban az én érkezésem sok változást hozott az együttesben, olyan együttesvezető-féle lettem. (Csuka Mónikával kötött házasságomon túl – jegyzi meg Feró.) A kezdetben több stílusban játszott akkor a banda. Hamarosan komoly sikereket értünk el az Ifjúsági Parkban. Akkoriban, ha egy együttes ott zenélt, akkor már számított a zenei életben, hiszen oda esténként több ezren látogattak ki. Ugyan nem nyertük meg a Tessék választani! fesztivált a „Gyere kislány, gyere …” című számmal, mert le volt osztva ki nyeri, de már játszottunk keményebb zenéket is, többek között Deep Purple-t. 1977- ben szétváltunk.

Jön az ős-Beatrice-korszak, ami 1978-tól 1981-ig tartott. Jelentős időszak volt az életedben?

Egy év múlva, 1978-ban megalapítottam az igazi Beatricét. Ekkor a zenekarral nyíltan támadtuk dalainkban az akkori diktatúrát, és habár hivatalosan nem volt betiltva, albumunk mégsem jelenhetett meg, koncertezni csak Nyíregyházán léphettünk fel. Az útlevelemet bevonták, külföldre nem mehettem. Ebben az időben születik a „nemzet csótánya” cím is. Ami valójában úgy szerepel az akkori pólón, hogy „nem nemzet csótánya”, de ezt tévesen a nemzet csótányának nézték, ami rajtam is maradt. Ebben a korszakban alakul ki a magyar úgynevezett ricsés öltözködés is, melynek kihagyhatatlan kelléke a babos (piros alapon fehér pöttyös) kendő, a szakadt farmer és a fekete (mű)bőrdzseki. Először egyébként egy lila kendő volt a nyakamban és egy nőnek köszönhetem, hogy ezt felváltottam a piros pöttyösre. Jerikó, Térden állva, Nagyvárosi farkas, Nem kell stb. dalok születtek ekkor.

A mai rocktörténet egyik emlékezetes koncertjén is ott volt a Beatrice 1980-ban.

Igen a banda 1980-ban közösen adott koncertet az akkor nagyon népszerű Omega és LGT együttessel. Benkő Laci keresett meg. Nagy Omega-rajongó voltam, a tagságim még a mai nap is ott lapul az egyik fiókban. Az eseményt egy lemez örökítette meg. Ebben az évben Lugosi László elhagyta a zenekart, a megüresedett helyet két új tag, Vedres József és Bogdán Csaba töltötte be. A Beatrice ebben az évben bővült Waszlavik „Gazember” László billentyűssel. Az óbudai Hajógyári-szigeten pedig még ez év augusztusában 25 ezer fiatal előtt játszottunk az akkor szintén fekete báránynak bélyegzett bandákkal, a P. Mobillal és a Hobo Blues Banddal. Majd 1981-ben másodszor is feloszlik a Beatrice egy rövidebb időre. Aminek egyedül Erdős Péter, a Hungaroton akkori vezetője örült, aki számos alkalommal megpróbált keresztbe tenni.

Ezután viszont két nagyon meghatározó év jön, amit ma is a magyar zenei underground két legjelentősebb lemezének tartanak a szakemberek Ez az ős-Bikini-korszak. Ami ugyancsak a te nevedhez fűződik.

1982-ben Németh Alajos hívott fel, hogy csináljunk közösen egy együttest, és azzal kecsegtetett, hogy más néven készül lemez is. Mondtam, ne marháskodj, hogy rám gondoltál, mert semmit nem engednek. Elég csak azt a szót kimondani, hogy Beatrice és ott vannak a nyomomban. Akkoriban többször bevittek. Reggelente negyed öt és háromnegyed ötkor csöngettek a rendőrök és tettek fel értelmetlen kérdéseket. Emlékszem, egyszer azzal zaklattak: maga az a Nagy Ferenc kamionsofőr?, mondtam nem én vagyok, akkor elnézést kértek, elmentek. Persze nagyon jól tudták ki vagyok, csak ne érezzem jól magam. Legalább 12-en figyeltek meg. De nem foglalkoztam vele. Persze volt olyan is, hogy reggel nyolckor átadtak a Tolnai utcai politikai rendőrségnek.

Egy hosszabb kihagyás következett és hat év hallgatás után ismét összehoztad a Beatrice együttest. Jelentős dalokkal tértetek vissza, ezek a mai napig slágerek. Sőt egy mostani generáció is ezért rajong a Beatrice együttesért?!

Szerintem 1987-ben már gyengült a rendszer, ezért is engedték, hogy újra működjön az együttes és meghatározó helyre kerüljön a hazai rockéletben a Beatrice. Ugyan változott a felállás, hiszen Donászy Tibor akkor távozott, de jöttek új tagok. A zenekar 1988-ban új albummal jelentkezett, számaink felkerültek a toplistákra. Azok a boldog szép napok. Azt lehet mondani, hogy a zenekar fénykorát élte.

Az 1990-es és 1991-es évek sikerekkel teltek. Megjelent az „Utálom a XX. századot” című album, amelyen több népszerű és egyben meghatározó dal is szerepelt. Az egyik ilyen a 8 óra munka.

Az ország legnagyobb úgymond mulatós slágere lett az elmúlt években a „8 óra munka”, pedig nem is magamnak írtam. De a feleségem, Ági rávett, hogy énekeljem el. Ez az album a Mahasz akkori eladási listáját körülbelül háromnegyed évig vezette. Ezen az albumon van egyébként a Pancsoló kislány is. Akkor egy szimfonikus zenekarral kísért koncerten tudtuk megmutatni az akkori közönségnek, akik megtöltötték a Budapest Sportcsarnokot. Emlékszem, óriási nagy buli volt. Majd 1992-ben megjelent a „Beatrice-daloskönyv” című kiadvány. Ebben az évben a Mahasz a Beatricének ítélte a legsikeresebb rockzenekar díjat. Szeretném kiemelni a zenekar technikusait is, a Simon-testvéreket, akik nagyon sokat tettek a zenekarért.

Szeptember 24-én egy nagy koncertre készültök, méghozzá a volt Ifipark helyén a Várkert Bazárban. Kik lesznek a vendégek?

A régi repertoárra gyakorolunk, hiszen az augusztusi időpontot keresztülhúzta az időjárás. Mindenképpen ott lesz Gidófalvy Attila, Donászi Tibi és Miklóska Lajos, aki már egészségi okokból sajnos nem zenél, helyette egy beszéddel készül. A Simon-testvérek közül a Józsi ott lesz, a Pisti sajnos már meghalt. Remélem az idő is kegyes lesz ezúttal. Az élet azonban nem áll meg. ezután a jövő évi Aréna-koncertre készülünk. Április 7-én lesz és a meghívottak között biztosan ott lesz Mező Misi barátom.

Mi az, amit másként csinálnál?

Semmit. Ugyan sajnálom, hogy nem sikerült külföldön is megmutatni akkoriban ezeket az albumokat. Most biztosan másként lenne. De egyébként, ha jól belegondolok, a mostanit tartom az egyik legjobb időszaknak az együttes életében. Hiszen az utóbbi tizenöt évben lettünk kiforrott zenekar. Sikerült olyan szövegeket írnom, mint még soha. A legutolsó lemezünk is szerintem nagyon jó lett. Hogy sikeres-e, azt ítéljék meg a rajongók.

Kultúrával kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: kultúrkaland