Életmódbeli és genetikai okai is lehetnek a szívritmuszavarnak, de egyes betegségek is okozhatják az aritmiát. Lássuk, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig!
A szívünk négy részből áll: a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát tulajdonképpen egy „természetes pacemaker”, a szinuszcsomó felügyeli, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60–100 elektromos impulzust produkál, amely beindítja a szívdobbanásokat. Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok miatt (például fertőzés, lázas betegség, pajzsmirigybetegség) gyorsabb vagy lassúbb működésre vált, a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Számos szívbetegség is oka lehet a szívritmuszavarnak, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.
13 ok, ami szívritmuszavarhoz vezethet:
- családi hajlam
- cukorbetegség
- túl sok koffein vagy alkohol fogyasztása
- magas vérnyomás
- dohányzás
- pajzsmirigy-alul- vagy -felülműködés
- alvási apnoe
- bizonyos gyógyszerek és étrend-kiegészítők
- tudatmódosító szerek
- koszorúér-betegség
- változások a szív felépítésében
- előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek
- éppen zajló szívinfarktus
Mikor kell segítséget kérni?
Három fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Az egyik, ha a családban többeknél jelen volt, jelen van bármilyen szívbetegség, ilyenkor természetesen évente, kétévente hasznos egy általános kardiológiai kivizsgálás. Ugyanilyen szükséges a szűrés, ha valaki olyan életmódot folytat, ami szívproblémákra hajlamosíthatja, például sok stressz éri, függőségei vannak, vagy éppen magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség, diabétesz szerepel az anamnézisében. A kardiológiai vizsgálatok elvégzésének harmadik oka, ha valaki olyan tüneteket tapasztal, mint felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, izzadás, furcsa, remegő érzés a mellkasban, eszméletvesztés.
