Meglepő felfedezés: ezért lesznek a pénztelen férfiak depressziósok

Egy konkrét génváltozat pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén növeli a depresszió kockázatát a harminc év feletti férfiaknál – állapították meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem kutatói.

2020-ra a depresszió jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát – mondta el Gonda Xénia, az MTA-SE Neurokémiai és Neuropszicho-farmakológiai Kutatócsoport tagja az mta.hu-nak a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának apropóján.

A depresszió poligénes és multifaktoriális betegség: azaz sok gén együttes hatása, illetve bizonyos környezeti tényezők váltják ki.

„Azt gondoljuk, hogy a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség” – mondta el a kutató az mta.hu-nak.

Az idősebbek másként szocializálódtak

A depressziónál sokan nem is lelki, hanem testi tünetekre vagy álmatlanságra, fáradtságra, étvágytalanságra panaszkodnak, és nem pszichiáterhez vagy pszichológushoz fordulnak, hanem a háziorvosukat keresik meg. Általában a hangulati tüneteket nem hozzák szóba, különösen nem az idősebbek, akik már csak szocializációjuk miatt sem említik a kedélyállapotukat – magyarázta Gonda, aki szerint új hatásmechanizmusú antidepresszívumokra is szükség lenne a kezeléseknél, ráadásul az eltérő neurobiológiai háttérben kialakuló depressziós tünetek más-más típusú gyógyszerrel kezelhetőek.

A kutatásról elmondta: az uniós támogatással megvalósuló projekt két helyszíne Budapest és Manchester volt, közel 2500 18 és 64 év közti embert vontak be, az átlagpopulációt akarták leképezni. Igyekeztek feltérképezni a teljes genomot, olyan génváltozatokat kerestek, melyek közrejátszanak a depresszió kialakulásában, de a résztvevőktől nem csak DNS-mintát vettek, hanem egy kérdőívcsomagot is kitöltettek velük.

A depressziót bizonyos környezeti tényezők váltják ki Fotó: Shutterstock

Veszélyeztetett férfiak

Feltárták, miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. „Azt találtuk, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát” – mondta el Gonda Xénia, megemlítve egy nem elhanyagolható megfigyelést: a gén negatív hatása a nőknél nem volt megfigyelhető, csak a férfiaknál, ott is főként azoknál, akik elmúltak 30 évesek.

A férfiak azok, akiknek hagyományos nemi szerepéhez tartozik a család anyagi jólétének biztosítása, jellemzően ezek egy fontos része gazdasági-pénzügyi jellegű feladat. Ez pedig körülbelül 30 éves kortól, a családalapítástól lesz életük meghatározó része.

Az érzékenység a cél

Gonda elmondása szerint „ugyanakkor, ha a társas hálózattal, baráti kapcsolatokkal, ismerősökkel összefüggő stresszorokról van szó, a szerotonintranszporter génnek ez a variánsa védő szerepet játszik a 30 év alattiaknál a depresszió kialakulásával szemben”. Ennek a génvariánsnak ugyanis az a szerepe evolúciós szempontból, hogy érzékenyebbé tegye az egyént a környezeti és társas hatások iránt, ami előnyt biztosíthat számára az együttműködés során.

„Az adott genetikai variáns nem véletlenül alakult ki és maradt fenn az evolúció során. Azért jelent meg, mert adaptív hatású, és előnyös tulajdonságokat kódol. Ugyanakkor ezek a variánsok nem ideális külső körülmények, túlzott mértékű stressz esetén a depresszió kialakulásához is hozzájárulhatnak. Érdemes vizsgálni, hogy milyen esetekben pozitív, és milyen körülmények között negatív egyes génvariánsok szerepe” – magyarázta a kutató.

Gyógyszeresen kezelhető a depresszió Fotó: Shutterstock

Variánsok és gyógyszerek

A kutatók nem csak a szerotonintranszporter gén hatását vizsgálták, hanem más genetikai variánsokat is, melyek a depresszió hátterében állhatnak, de a gének egymás közti, illetve a környezettel való interakcióját is. Sőt, a kutatás lehetőséget biztosít, hogy összehasonlítsák az egészséges és a depressziós emberek teljes genomját is.

A betegségen belül alcsoportokat állítanának fel, ezek kezeléséhez pedig hatékony gyógyszereket párosítanának, mert az antidepresszívumokkal végzett kezelés sok esetben sikertelen a gyógyszer rossz megválasztása miatt.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei