Ljubljana kulináris templomában vacsoráztam
Meghatározó élmény volt nekem Ljubljana, s csak javasolni tudom nektek is ezt a gasztronómiai kirándulást.
Ljubljana a politikai és kulturális fővárosa Szlovéniának. Budapestről 4,5 óra alatt elérhető autóval. Nagyon barátságos hely, kedvesek az emberek. Közepes méretű európai településről beszélünk, amely egy világváros s egy kisváros valamennyi előnyét egyesíti. Különleges, hogy az egész belváros szinte sétálóutcákból áll.
A város a régi és az új találkozása, a Ljubljanica-folyó környékén épült házak az elmúlt évszázadokat idézik, míg ezekhez csatlakoznak az új épületek. A római koritól kezdve a reneszánszon és a barokkon át az art nouveau-ig minden stílusjeggyel találkozhatunk az utcákon, a különböző periódusok jól tükröződnek az épületeken, mint ahogy a belvárost átszelő folyó romantikus hídjain is. A keleti és a nyugati kultúra összeolvad, ráadásul az olasz design keveredik ezekkel. Hajókázni a Ljubljanica-folyón, s innen nézni az épületeket, maga a mámor, s ennek ára csak 8 euró 45 percre…
Ljubljana a kultúra központja. Számos színház, múzeum, galéria vár titeket.
Melegebb hónapokban a Ljubljanica-folyó mindkét partján lévő kávézók és éttermek zsúfolásig megtelnek, mint ahogy a régi belváros főterén a piac is. Szinte kötelező egyszer ide ellátogatnod, a pénteki „Nyílt konyha” elnevezésű rendezvényre, amikor felvonulnak a piacon a legjobb vendéglők street-food kínálatukkal. A szombati nagypiac és a vasárnapi bolhapiac Európa-szerte híres, a helyiek már a reggelt a folyóparton kezdik egy kávéval és ott is fejezik be, csevegve a barátaikkal.
Nem véletlen, hogy Ljubljana egyik neve: „A bor városa”. Ez egyébként abból fakad, hogy a múltban a borkereskedők útvonalába esett a város, s Ljubljana lankás dombjain szőlőt termesztettek, a római korban az innen származó nedűket itta a lakosság.
Szereted a hasad? Akkor most figyelj! A ljubljanai éttermek közül vitathatatlanul a legtrendibb az AS, amely a belvárosi központi találkozóhelytől, a három hídtól nem messze egy parkban kapott helyet. Az AS restaurant és az AS Aperitivo fine dining étterem, bisztró és drinkbár egyaránt, ide járnak a pénzes turisták, a helyi elit tagjai és a menő fiatalok.
Én ebédre voltam hivatalos egy hétköznap, s a terasz, valamint a belső terem is megtelt. Lazac- és marhatatárral kezdtem az étkezést, majd hihetetlenül finom tonhalat élvezhettem, épp annyira (értsd: félig) átsütve, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Homáros, tarisznyarákos és kaviáros olasz tésztát ettem ezután, majd 60 napig érlelt marhasült következett picit véresen, a hatalmas szeleteket vajpuhára sütötték. Zárásként fenséges epertortát fogyaszthattam. Megéheztél te is?
Az érkezéskor szinte kérdezés nélkül Bjana rozé habzóbort öntöttek a poharamba, ez így szokás Ljubljanában. Az előételhez Batic rozét kaptam, Oskov Kogoj designer tervezte ennek az üvegét, amely oly kecses, mint egy díjnyertes modell. A tésztához 2009-es Malvazija fehérbor járt, a marhasülthöz pedig a leghíresebb szlovén borászatnak, a Moviának a nedűjét kaptam. Az italok épp úgy elkápráztattak, mint az ételek. Ide biztosan visszatérek.
Ljubljanában a másik csúcs-vendéglátóhely a JB, amely egy 1920-as szecessziós épület aljában nyitotta meg kapuit a belvárosban. Igazi kulináris kaland volt itt vacsorázni Janez Bratovz világszerte elismert séf irányításával. Nemcsak az alapanyagok, az ízek, hanem a tálalás is lenyűgöző volt, a mediterrán, a francia és a nosztalgikus szlovén konyha remekeinek prezentálásakor minden pillanatot élveztem.
A nagyszerű séf úgy kombinálja az ételsorait, hogy a négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő reprezentálva legyen, s az édes, a sós, a savanyú és a keserű ízek egyaránt élvezhetővé váljanak.
Tulajdonképpen a belvárosban lévő éttermet Szlovénia kulináris templomának is nevezhetjük, s nem véletlen, hogy a San Pellegrino híres top 100-as világranglistáján is szerepel. Csak azért nincs még Michellin-csillaggal kitüntetve, mert Szlovénia maga és a fővárosa is túl kicsi.
Természetesen nem hagytam ki a lehetőséget, hogy személyesen is meggyőződjek a JB konyhájában folyó munkáról. Janez Bratovz séf beengedett a szentélyébe, hogy lássam, miként dolgoznak kizárólag saját maguk által termesztett zöldségekből, gyümölcsökből, s saját maguk által nevelt állatok húsából.
Vacsorám keretében kóstolómenüt fogyasztottam, remek szlovén borokkal. Kezdésnek tonhal-specialitást kóstolhattam tengeri algákkal és gyömbérrel. Ezután articsókás, spárgás spagetti következett, némi anchovival „feldobva”, amit túróval töltött ravioli egészített ki, pisztáciával és körtezselével megspékelve. A következő fogás volt a csúcs, egy tányéron kaptam egy tojás sárgáját, majd a séf forró mangalicazsírt öntött rá az asztalomnál egy lábosból, amelyben úszkáltak a tepertődarabok. A zsír sisteregve „körbeölelte” a tojást, amit aztán az étteremben sült házi kenyérrel kitunkoltam. A főétel lassan sütött, vajpuhává vált bárány volt házi lasagne-vel tálalva, majd desszertként egy vaníliás fagylaltkreáció érkezett tárkonyos szósszal leöntve, mazsolaszemekkel felturbózva. A felkínált borok közül a legemlékezetesebb a Gaube borászat 2015-ös Chardonnay mesterműve volt számomra.
Ha tetszenek az írásaim, görgess lejjebb a mobilodon, s keresd meg a Facebook-boksz és a „Feliratkozás hírlevélre” jelölések között a Tetszik + Megosztás + Követem gombokat és klikkelj rájuk, mert ezzel segítesz, hogy minél több emberhez eljussanak a cikkeim. Ha szeretnél még legalább 100 érdekes utazási riportot olvasni, akkor szörfölj az alomutazo.hu honlapomon, s a főmenüben böngészd végig a rovatokat. Ha szeretnél fél áron hozzájutni a népszerű utazási riportkönyveimhez, akkor menj a főmenüben a Könyv rovathoz, s on-line megrendelheted bármelyik riportkönyvemet 50% engedménnyel!
www.alomutazo.hu