Hetek óta az ünnepre készülnek a karácsonyfatermesztők Zala, Vas és Somogy megyében. Ezeken a helyeken csaknem 2 ezer hektáron termesztenek fenyőt, ebből évente mintegy 400–500 hektárt vágnak ki. A többség ezeket a fákat keresi. A nordmann és az ezüst mellett a luc is igen kedvelt lett az alacsonyabb ára miatt. A nagyobb áruházláncoknál azonban olcsóbban lehet vásárolni a Dániából, Németországból és Ausztriából érkezett fákat. A gond, hogy ezeket gyorsan ki kell dobni az ünnepek után, ugyanis a korai kivágás miatt már szilveszterre összeszáradnak és leesnek róla a díszek.
A karácsonyra értékesített 2–2,5 millió fenyőből az import mennyisége 1 millió körüli, a termelők az idén 600–700 ezer darabot exportálnak is. Ettől függetlenül az árak idén nem változnak a tavalyihoz képest. Tüttő László fenyőfaárus szerint továbbra is a nordmann hódít a legtöbb családnál. Hiszen sokáig pompázik. Nem hullanak le a tűlevelei, és egyáltalán nem szúr! Kicsi gyermekek mellé a legjobb választás. Színe gyönyörű erőteljes zöld, leveleinek felszíne fényes. Egyetlen „hátránya”, hogy nincs illata, de ezt néhány vázába tett lucfa ággal pótolhatunk. Persze olyan helyről érdemes fát vásárolni, ahol nem sokkal korábban kivágott fákat árusítanak – tette hozzá Tüttő László. Sajnos a nagyáruházak többsége már hetekkel előbb meghozatja a fákat, ezért sok helyen már a nordmann is hamar összeszárad. Ezeket a fákat külföldről hozzák, nem itt termesztik.
Az ezüstfenyő is jó választás, ugyan a tűlevelei igen szúrósak, viszont nem hullanak le, igen tartós fa. Színe ezüstös-hamvas zöld, nagyon dekoratív. Karácsony után a kertbe kiültetve is hamar begyökeresedik, szép díszévé válhat udvarunknak. Sajnos nem a divat, hanem a pénztárca határa miatt lett ismét népszerű a rövid tűlevelű, igen illatos lucfenyő. Ha ezt a típust választjuk, érdemes hideg teraszra, folyosóra vagy fűtetlen szobába tenni, hogy kibírja január 6-ig, vízkeresztig.
A vágott fenyő mellett a földlabdás is népszerű
Ezeket a fákat érdemes ellenőrzött helyről, azaz kertészetből vásárolni, mert csak a szakszerűen kitermelt növény lesz életképes. Fontos, hogy ha a fa nincs beültetve, akkor ültessük be egy dézsába és öntözzük. A díszítésig tartsuk fagymentes, hűvös helyen. Majd először vigyük egy kicsit melegebb helyiségbe és végül a szobába. A lakásban a fűtőtesttől a lehető legtávolabb helyre érdemes tenni. Vigyázzunk a fa épségére, nehogy megégessük az ágakat a csillagszóróval! Ha vége az ünnepnek, ugyancsak fokozatosan vigyük ki a hideg télbe! Hagyjuk meg a fa rügyeit, ágait a további növekedés miatt! Csak a fagyok után ültessük ki! Ültetéskor érdemes legalább 50–80 cm-es gödröt ásni.
Környezettudatosság miatt nem érdemes műfenyőt választani
Ma már nem szokatlan, ha az élő fa helyett műanyag példány díszeleg a nappaliban karácsonykor, ami még küllemre sem feltétlenül rosszabb, mint az igazi. Vannak, akik gazdaságosság céljából választják, mások a szőnyegbe jó mélyen belefúródó tűleveleket utálják takarítani, megint mások a környezettudatosság jegyében állítanak műfenyőt. Sajnos a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a vágott fenyő összességében sokkal környezetbarátabb. Ne feledjük, ha a műfenyő mellett döntünk, jusson eszünkbe, hogy a zömével Kínában gyártott mesterséges fák ökolábnyomát igencsak megnöveli a több ezer kilométeres szállítás, és ehhez még hozzáadódik, hogy átlagos élettartamuk hat év, ezután valószínűleg egy szeméttelepen kötnek ki. A PVC-ből készült fenyők újrahasznosítása rendkívül drága. Egy angol cég szerint több mint 20 évig kellene használnunk a műfát ahhoz, hogy a végeredmény „zöldebb” legyen, mint évente élő fát állítani. A felmérés arról is beszámol, hogy jelen helyzetben a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás csupán harmada annak, ami a műfenyővel jár.
Fenyőárak
Ezüstfenyő földlabdásan:
60/80 cm: 6500 Ft/db
80/100 cm: 7900 Ft/db
Nordmann-fenyő földlabdásan:
80/100 cm: 9900 Ft/db
100/125 cm: 12 500 Ft/db
125/150 cm: 14 500 Ft/db
Vágott fenyő árai:
Lucfenyő métere: 2500–3000 forint
Ezüstfenyő métere: 5000–6000 forint
Nordmann-fenyő métere: 8000–10000 forint
A karácsonyfa állításának története
Számtalan történet szól arról, hogyan vált a feldíszített fenyő az ünnep középpontjává. Több ilyen história szerint német szokásról van szó, de ezek a körülményeket és az időpontot tekintve már nem egyeznek meg. Egyes kutatások szerint Luther Márton volt az első, aki karácsonyfát díszített; ezzel kapcsolatban szintén több monda létezik. Az egyik legkedvesebb történet szerint Luthernek egy téli estén hazafelé tartva annyira megtetszett a fenyőkön sziporkázó csillagfény látványa, hogy otthon a családjának is szerette volna megmutatni – ezért gyertyákat helyezett egy fenyőfára.
Más források azt állítják, hogy a németek örökzöld fák alá húzódtak a téli napforduló idején, mert úgy vélték, csak így menekülhetnek meg az akkor elszabaduló gonosz szellemek elől. Az is lehet, hogy a december 24-én tartott keresztény misztériumjátéknak köszönhetjük a karácsonyfát: a színdarabban Ádám és Éva mellett díszletként a tudás fája is szerepelt, ám tél lévén almafák helyett örökzöldeket használtak.
Magyarországon először Brunszvik Teréz grófnő, az első óvoda alapítója állított karácsonyfát 1824-ben, de ezt sokáig csak a módosabbak engedhették meg maguknak. A szokás igazából a 20. század elején terjedt el, és sok családnál, főleg vidéken, csupán 1945 után lett hagyomány. Régebben alma, dió, mézeskalács vagy aszalt gyümölcs, pattogatott kukorica szolgált díszként.
Ma már a dizájnerek évente újabb színvilágot találnak ki. A Christmasworldon mindig már januárban bemutatják az adott év díszítési trendjét. Idén is hódítanak a kézzel készített díszek. Választhatunk elegáns krémszínű díszeket is sok-sok fénnyel megvilágítva. Ám ha valaki nem szeretné a trendet követni, akkor érdemes a fantáziánkra hagyatkozni no és persze a család ízlésére.
Szabadidővel kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: szabadidő
