Az ingatlanpiac még mindig éhezik az új építésű lakásokra. Olyannyira, hogy a – nagyrészt általuk diktált – áremelkedésben az idei év egészére további, akár 10 százalékos átlagos növekedés is kilátásban van a teljes piacra vonatkozóan. A drágulás üteme azonban a következő években minden bizonnyal mérséklődni fog. A használt lakások ára továbbra is az újakéval tart majd, ám előtte még téli pihenőre tér a piac.
Úgy tűnik, semmi sem szab gátat az ingatlanpiaci boomnak: sem a magas árak, sem a bővülő kínálat, sem azok a kedvezőtlen hírek, amelyek néhány ügyeskedő ingatlanfejlesztő gondjairól érkeznek. Fizetőképes kereslet is van bőven. A pénzügyi válság éveiben sokan elhalasztották ingatlanvásárlásukat, így most még nagyobb étvággyal vetik rá magukat a lakásokra. Sok kisbefektető is megjelent, akik nem saját célra vásárolnak, csak kiadásra szánják a lakásokat. A hitelpiac is megváltozott: ismét dinamikusan növekszik a lakásvásárlási kölcsönfajták/konstrukciók sokfélesége és összege. Az elmúlt években dinamikus emelkedésnek indult reálbérek, illetve a CSOK vagy a kedvezményes áfa-visszaigénylés is hozzájárulnak ahhoz, hogy csillapíthatatlan éhség mutatkozik a lakások iránt.
A kínálat nagy részét adó budapesti „tömegpiacon” – mint a pesti oldalon Angyalföld, vagy Középső- és Külső-Ferencváros – például mára előfordulnak hétszázezer forintot közelítő négyzetméterárak is, melyet a fejlesztők az új lakásokért elkérnek. A fővárosi lakáspiacon fél éven belül több ezer új építésű ingatlan válik beköltözhetővé. Az épülőfélben lévő jobb lakásokat már a tervasztalon le is kötötték, így előfordulhat, hogy aki most akar vásárolni, és rögtön költözne, az már csak a maradékból válogathat. A már elkészült, beköltözhető lakások esetében pedig gyakori, hogy a fejlesztő pár százalékkal még megemeli az árat, mondván a vevő már semmilyen kockázatot nem vállal. Ugyancsak a vevő biztonságérzetét fokozza, hogy a tőkeerős ingatlanfejlesztő cégek olyan projekteket is indítanak nagy számban, amelyek kezdetén csak 10–20 százalék vételárrészt kell letenni, a maradék 80–90 százalék pedig csak az átadáskor fizetendő. Ilyen feltételek láttán a vevők is bátrabban kötelezik el magukat. Ezek a tőkeerős cégek korábban leállt vagy most bedőlt építkezéseket is átvesznek, és maguk fejezik be a projekteket.
„A használt és az új építésű lakások közvetlenül nem versenyeznek egymással, akik új lakást szeretnének venni, csak nagyon ritkán pártolnak át korosabb ingatlanra. Mások az elvárások, de ennek árát a vevők meg is fizetik. Ezzel együtt az a tapasztalatunk, hogy az új lakások ára húzza magával a használt lakások árát is” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az idővel és a bővülő újlakás-piaccal versenyez ugyanakkor az, aki használt ingatlant próbál értékesíteni. Ráadásul a tél nem kedvező évszak az értékesítésre: ilyenkor hamar sötétedik, hideg van, kevés a napsütés, így a vevők nem nagyon tudnak alaposan – például a fényviszonyokat is – mérlegelve lakást nézni. Amúgy is, a legtöbben ilyenkor már az ünnepekre készülődnek. Legfeljebb az vásárol, akinek valamiért sürgős, vagy a karácsonyt már új otthonában akarja tölteni. Aki tehát most szeretne értékesíteni, az kapcsoljon magasabb fokozatba, mert decembertől a vevők – akárcsak a medvék – megkezdik februárig tartó téli álmukat.
Pénzvilággal kapcsolatos cikkeinket ezen a linken találja: pénzvilág
