Az Eiffel torony és egy kis gasztronómia – egy szelet Franciaországból

Hiába a szakember gondos eligazítása, ha Franciaországot választjuk úti célul, igencsak végig kell előre gondolni, hogy hova szeretnénk pontosabban menni. Tarnai Natasa turisztikai szakértő szerint ha tehetjük, egyszerre nézzük meg Párizst és a Loire menti kastélyokat. Így lényegesen több a látnivaló, és jócskán jut idő a pihenésre is. Természetesen minderre egy hét nem elég, inkább kettőben gondolkodjunk.

Minden magára valamit is adó útikönyvíró szerint Párizs a világ négy legjelentősebb városának egyike, s ez talán nem is véletlen. A francia főváros évszázadok óta egyet jelent a művészetekkel és a tudománnyal. Legalábbis amióta a turizmus létezik, Párizs az egyik legkedveltebb úti cél a magyarok körében is. Hívogatóak a gyönyörű nevezetességei. Kiemelnénk mind között a Notre-Dame, az Eiffel-torony, a Sacré Coeur, a Diadalív és a Louvre épületét.

A francia főváros jelképe: a Notre-Dame

A világhíres, gótikus Notre-Dame-ot (Mi Asszonyunk) 1163-ban kezdték el építeni és a munkálatok kétszáz éven keresztül tartottak. Párizs jelképe sok mindent direkt módon átélt a franciák viharos történelméből. A 16. században elégedetlen hugenották rongálták meg. A francia forradalom idején a katedrálist átalakították az Ész templomává és a királyok galériájának szobrait lefejezték. Korabeli beszámoló szerint a forradalmárok egy harcosa a ledöntött királyszobor egyikének fejére rondított. A harangok többségét a forradalmi hevületben egyszerűen ellopták. Victor Hugo, miután megírta a Párizsi Notre-Dame című regényét, sikeres kampányt indított azért, hogy restaurálják a székesegyházat.

Tarnai Natasa azt tanácsolja, hogy egész napos programunk legyen a Louvre Múzeum meglátogatása. Az épület egy feudális erődítmény volt, eredetileg 1204-ben építtette II. Fülöp Ágost. A következő királyok mind tettek hozzá valamit, V. Károly gótikus, I. Ferenc reneszánsz palotát varázsolt belőle. Aztán Medici Katalin a szomszédos épületekkel kötötte össze, majd IV. Henrik választotta lakhelyéül, és a Tuileriákat is hozzácsatolta. Végül XIV. Lajos építtetett egy újabb szárnyat a palotához. Majd Napóleon később restauráltatta.

Az impozáns üvegpiramist 1989-ben építették fel, tervezője szerint Mitterand elnök kívánságára pontosan 666 db üveglapból. Ám ez az adat hivatalosan sehol nem jelenik meg, mert a különböző összeesküvés-elméletek szerint 666 a sátán száma, így ebből baj lehet! A Louvre tájékoztatása szerint 673, a tervezőiroda pedig 698-ról nyilatkozott. Önkéntes számlálók is próbálkoztak, akik szintén eltérő eredményeket közöltek, de mindegyik 666-nál többet számolt. A múzeum egyébként 1793-ban nyitotta meg a kapuit a közönség előtt. Napjainkban évente 8,5 millió ember látogatja.

Párizsban a piacra és a kulináris élvezetekre is hagyjunk időt

Természetesen a francia konyhát sem szabad kihagyni. Ahány tartomány, annyiféle ízvilág, mégis francia. A fővárosi francia gasztronómiát a borok, a kenyerek, no meg a sajtok gerince adja. No és persze mindezek lenyűgöző sokszínűsége. Az ország legnagyobb piacai itt találhatóak, ahová minden francia terület termékei érkeznek a halaktól kezdve a húsokon keresztül a zöldségekig és gyümölcsökig. A Párizzsal gyakran egybemosott Ile-de-France cseresznyéje, gombája, spárgája és almája nevezetes. A vacsoráknak van egy különlegesen romantikus hangulata, amely hozzájárul ahhoz, hogy Párizst a szerelmesek városának nevezzék. Mindezt bizonyítja, hogy a közelgő Valentin-nap környékén szinte alig lehet mozdulni a városban. Történelme a római korig nyúlik vissza, bár a Szajna-parti város a mai képét a XIX. század második felében nyerte el: ekkor épültek ki tágas sugárútjai, egységesen elegáns homlokzattal rendelkező házai, parkjai. Budapesthez képest Párizsban enyhébb a tél és nem annyira forró a nyár, ám esőkabát mindig legyen a hátizsákunkban, ugyanis sokkal csapadékosabb szinte valamennyi évszak.

Nézzük meg, hol élt Leonardo da Vinci!

Európa talán legszebb folyóvölgye a Párizstól alig egy-két órára elterülő Loire-völgye, ahol egymást váltják a főúri kastélyok. Ott van a többi között az Amboise királyi kastélyok, Chaumont sur Loire területe, Chenonceau, illetve a Clos-Lucé-kastély. Klímájának és az olasz reneszánsz hatásoknak köszönhetően a francia uralkodók lenyűgöző kastélyokat építettek a Loire folyó mentén. Blois kastélya például 7 király és 10 királyné rezidenciája volt, és még a reneszánsz világba is bepillanthatunk. Szintén a reneszánsz kastélyépítészet példája Amboise és a tőle 300 méterre található Clos-Lucé-kastély, ahol a híres itáliai polihisztor, Leonardo da Vinci élt, sőt itt is temették el a Saint Hubert-kápolnában. Aki viszont egy kis mesevilágra vágyik, annak ott vannak Chenonceau lenyűgöző kertjei, és a vízre épített palota, amely igazi unikumot jelent. Ez volt Medici Katalin és Diane de Poitiers kedvenc kastélya, míg a Chaumont-kastély éjszakai sétáiról híres. Persze ennek a tartománynak a konyhája is királyi. Sokszínű, nem egységes stílusú a konyha. A Loire folyó miatt főleg édesvízi halakat fogyasztanak, angolnát, csukát, vándoralózát (ez egy édesvízi heringnek is nevezett halfajta). A halakat általában a szintén a régióból származó vajszósszal, a beurre blanc-nal tálalják. A Loire-völgye 2000 óta az UNESCO világörökség része.

Kultúrával kapcsolatos cikkeinket ezen linken tudja elolvasni: kultúrkaland