Az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálását követő első hónapokban végzett rendszeres testmozgás segíthet késleltetni a betegség előrehaladását – állítják új tanulmányukban a Birminghami Egyetem kutatói.
A szakemberek szerint az eredményeik azt sugallják, hogy ha a páciens rendszeres testmozgást végez a diagnózis megszületését követő első hónapokban, az hosszú távon jótékony hatással lehet a vércukorszintjére, csökkentheti az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) elfordulásának gyakoriságát, valamint az olyan hosszú távú kockázatok jelentkezését, mint a diabéteszes ideghártya-betegség (retinopátia) és az idegrendszert érintő neuropátia.
A tanulmány három nagy-britanniai klinikán kezelt 17 olyan páciens bevonásával készült, akiknél a közelmúltban mutattak ki 1-es típusú diabéteszt, és, akik jelentős mennyiségű testmozgást végeztek. A kontrollcsoportot olyan azonos korú, nemű és súlyú emberek alkották, akiknél szintén nem sokkal korábban diagnosztizáltak 1-es típusú cukorbetegséget, de nem végeztek semmilyen testmozgást.
Az eredmények szerint azoknál az alanyoknál, akik a diagnózis felállítását követően is aktív testmozgást végeztek, ötször hosszabb volt a betegség átmeneti enyhülésének időszaka – az úgynevezett mézeshetek periódus –, mint a testmozgást nem végző pácienseknél.
Parth Narendran, a tanulmány vezető szerzője és munkatársa szerint a testmozgás a szervezet inzulinválaszának javításával, valamint a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő sejtek működésének megóvásával képes meghosszabbítani az átmeneti enyhülés időszakát.
