Magyar nők, akik nyomot hagytak és örök példaképpé váltak
Ismert vagy kevésbé ismert magyar történelemformáló nők, akik hatással voltak korukra és a jövő nemzedékére. Melyek a legnagyobb eredményeik, és milyen helyet foglaltak el abban a korban, amikor éltek.
Árpád-házi Szent Margit egész életét Istennek szentelte
Szülei már születésekor Istennek ajánlották ajándékul Magyarországért. Egész életét Istennek szentelve imádságban töltötte. Vezeklésben és szeretetszolgálatban emésztette föl magát a szenvedő magyar nemzetért. Ezért lett Budapest védőszentje is.
Kossuth Zsuzsanna, a világ első hadi ápolója
Kossuth Zsuzsannát mi magyarok a világ első hadi ápolójaként tartjuk számon. Az 1848–1849-es szabadságharcban fáradhatatlanul járta az ország kórházait. Kezdeményezte 72 új tábori kórház felállítását, és nemcsak szervezkedett, hanem betegeket is ápolt. Kossuth Zsuzsanna hazaszeretete, erkölcsi tartása, önzetlensége, embersége példa lehet a mai kor számára is.
Lebstück Mária rangot kapott a szabadságharc seregében
Férfiruhába öltözve honvédtisztként küzdött a magyar szabadságért. Álnéven főhadnagyi rangot kapott a szabadságharc seregében. Lebstück Mária talán a leghíresebb volt azok közül, akik atillába bújva, szablyát ragadva a férfiak oldalán harcolták végig a szabadságharc küzdelmeit.
Jászai Mari nevét mindenki ismeri
Jászai Mari az a színésznő, aki mindig a valóság illúziójával hatott, bármilyen fenséges és nagyszerű volt is. Ő elhitette velünk, hogy való élet az, amit szemünk láttára végigél. Őszinte és egyszerű volt a maga módján. Ő volt a mindenek felett való színész. A régi Nemzeti Színház volt Jászai Mari otthona. 1872-től volt a társulat tagja, és még 1926-ban is ott játszott. Egyetlen év volt, amikor nem a Nemzetiben játszott. 1900 április táján bejelentette, elhagyja a színházat. Abban az időben báró Keglevich volt a színház főigazgatója. Mivel mindketten erős személyiségek voltak, összekülönböztek, emiatt a színésznő egy évre elment a Vígszínházba. Miután az igazgató megbukott, Jászai Mari újra visszatért. Ez a kis kitérő egy figyelmeztetés volt a későbbi igazgatóknak, hogy nélküle nincs Nemzeti Színház.
Slachta Margitot az „egyetlen férfinak” nevezték a parlamentben
A Szociális Testvérek Társasága és a Keresztény Női Tábor alapítója. Kemény, következetes felszólalásai miatt az „egyetlen férfinak” nevezték a parlamentben. Az életét arra tette fel, hogy a rászorulóknak segítsen. Slachta Margit politikus és szerzetes volt, az első magyar női országgyűlési képviselő.
Kronberger Lili, a magyar sport első világbajnoka
Kronberger Lili, a hazai és a nemzetközi műkorcsolya első női versenyzője. 1906-ban Davosban részt vett a világbajnokságon és bronzérmet szerzett. Férjének, Szentgyörgyi Imrének köszönhetően elsőként a világon ő mutatott be zenei kísérettel előadott művészi programot a bécsi világbajnokságon. 1908-ban a sziléziai Troppauban megrendezett világbajnokságon megszerezte a magyar sporttörténelem első világbajnoki aranyérmét
Salkaházi Sára életét adta az üldözöttekért
Szabadelvű, modern nő, aki végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. A 20. század tragikus eseményei közepette megmaradt elkötelezett embernek, aki tudatosan vállalta sorsát: életét adta az üldözöttekért.
Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem édesanyja, aki Munkács várát több mint két évig védte a császári csapatok támadásai ellen. 1688. január 17-én azonban kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg, Hamvai a kassai dómban vannak eltemetve.
Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója
A magyar óvodaalapító közel száz intézetet hozott létre élete során, tevékeny szerepe volt a lányok művelt, tudatos szülővé válását is segítő nevelői program kidolgozásában. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron Brunszvik Teréz állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Majd rá négy évvel az ő nevéhez fűződik a krisztinavárosi ipariskola megszervezése. Ezek mellett ő nyitotta meg az első óvodát – korabeli nevén kisdedóvót – az Osztrák–Magyar Monarchiában Angyalkert néven édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Ezután egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére, és további tizenegy óvodát indított útjára. Haláláig ezen intézmények száma nyolcvanra nőtt. Brunszvik Teréz 1861. szeptember 23-án hunyt el a Váchoz közeli Dukán (ma Vácduka). Szeptember 27-én Martonvásáron temették el.
Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilmának 1822-ben grófi címet adományozott Ferenc császár és király. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária Leánynevelő Intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Abban az időben erről a szintről egy nő sem léphetett tovább Magyarországon. Hugonnai Vilmát elsősorban a természettudományok érdekelték, és később is ezek kötötték le a figyelmét. Már húszéves elmúlt, amikor arról értesült, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak. Az egyetem hallgatója 1872-ben lett. Orvosi disszertációja megvédése után avatták orvossá 1879-ben. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott. Hazatérése után nem fogadták el a diplomáját, ezért szülésznői vizsgát tett, és ebben a munkakörben kezdett el dolgozni. Hugonnai a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául. A mozgalmak célt értek, 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. Ekkor újra kérte Zürichben szerzett oklevelének elfogadtatását, amit 1897. május 14-én elfogadtak, és Budapesten orvosdoktorrá avatták.
Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő
Ilka néven anyakönyvezték, de a világ Lillyként ismerte meg. A Budapesten 1910 nyarán megrendezett nemzetközi repülőverseny olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, pilóta lesz. Bécsújhelyen végezte el a pilótatanfolyamot, a 4. számú pilótaigazolványt 1912. augusztus 15-én kapta meg. Ezután különböző hazai és ausztriai repülőbemutatókon, versenyeken vett részt. A Magyar Aviatikai Szövetség 1912. augusztus 20-án a pesti rákosi repülőtéren nagyszabású repülőversenyt szervezett, a versenyen indulók nevei közt ott volt Steinschneider Lilly neve is. Gépe azonban nem érkezett meg a verseny idejéig, így a közönség által annyira várt első női pilóta bemutatkozó repülése elmaradt. Első nyilvános felszállására végül 1912. október 6-án Nagyváradon került sor, ahol 50–60 méteres magasságba emelkedett gépével. Földet érése után a mintegy kétezer fős publikum elragadtatva éljenezte, és vállon vitték a hangárokhoz.
Hosszú Katinka, a háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok úszónő
Hosszú Katinka, vagy becenevén az Iron Lady többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar úszónő. Az első olyan versenyző, aki egy időben tartotta a világcsúcsot mind az öt vegyesúszó számban. Kilencvenhat érem, 64 arany-, 20 ezüst- és 12 bronzérem tulajdonosa. Az egyik úszóportál összesítése szerint, amelyikben az ebben az évszázadban úszott világcsúcsokat összegezték, a nőknél Hosszú Katinka áll az élen húsz csúccsal. Ő volt a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés reklámarca.
Keleti Ágnes, a százéves tornászlegenda, a legidősebb olimpiai bajnok
Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka. 2021-ben a 100. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ez az évforduló pont ugyanolyan számára, mint amikor hatvanéves volt. A tornászlegenda 100. születésnapjának alkalmából egész estés dokumentumfilm készült Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes címmel Oláh Katalin rendezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. Keleti Ágnest 100. születésnapján többek között felköszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök, valamint Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke. Mindemellett a sajtó világszerte beszámolt a világ legidősebb olimpiai bajnokáról.
Karikó Katalin, aki a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszott
Karikó Katalin nevét az egész világ megismerte, miután a szabadalma alapján fejlesztették ki az egyik Covid–19 elleni oltást. A Szegedi Tudományegyetem biológiaszakos hallgatója volt, majd 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntöttek úgy férjével, hogy kislányukkal együtt az Egyesült Államokba költöznek, és ott folytatja pályáját. Karikó Katalin jelenleg a BioNTech cég alelnöke. A biokémikus kapta meg először a közmédia Az év embere díjat. A hagyományteremtő céllal alapított díjat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA minden év végén olyan embernek ítéli oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire.
