Talán meglepően hangzik, de a víz után a leggyakrabban fogyasztott ital a tea. Milliók rajonganak érte Indiától az Egyesült Királyságig, Afganisztántól Algériáig, és minden kultúra egy kicsit a saját képére formálta – írja közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A tea napját már számos helyen ünneplik, például Dél-Ázsiában és Tanzániában, ahol a tea fontos termény és fogyasztási cikk. India kezdeményezte a FAO-nál ennek kiterjesztését, amit a szervezet sikerrel képviselt: az ENSZ közgyűlési határozata 78 ország – köztük Kína – által került előterjesztésre. Az elismerés középpontba helyezi a növény szerepét az egészségben, a társas kapcsolatokban, a vidékfejlesztésben és a fenntartható megélhetésben.
A fejlődő országokban a tea jelentős bevételi forrás családok millióinak, és mivel egy munkaintenzív ágazat, különösen a feldolgozás munkalehetőséget kínál gazdaságilag elmaradott térségeknek.
A tea fontos szerepet játszik a szegénység csökkentésében és az élelmezésbiztonságban a kistermelők millióinak biztosítva megélhetést. Bár több száz éves múltja van, nincs jele annak, hogy a világ ráunt volna. 2018-ban 5,8 millió tonna tea fogyott. A vonzereje a fiatalabb generációk felé is működik, akik rendszeresen új trendi termékekkel tágítják a teakultúra határait.
A globális feketetea-termelés éves szinten 2,2%-kal fog nőni a következő évtizedben, ezzel elérve az évenkénti 4,2 millió tonna mennyiséget 2027-re. A pozitív kilátásokért elsősorban Kína, Kenya és Srí Lanka termelésnövekedése felel, miközben Kína várhatóan utoléri a világelső feketetea-exportőrt, Kenyát. Ami a zöld teát illeti, a globális termelés akár 7,5%-kal is bővülhet, 2027-re elérve az éves 3,6 millió tonnát. A háttérben itt is Kína áll, ahol a zöld tea termelése megduplázódhat a 2015–2017-es éves 1,5 millióról, 2027-re elérve a 3,3 millió tonnát.
A teafogyasztás növekedése legnagyobb mértékben Kínában, Indiában és más feltörekvő országokban várható, a magasabb jövedelemszint és a szélesebb termékskála miatt ez utóbbi magában foglal olyan különleges termékeket, mint a gyógy- és gyümölcsteák, illetve az ízesített ínyencteák.
A tea iránti globális kereslet növekedésében egy új fogyasztói kör megjelenése is szerepet játszik. A nagy termelőországok, mint Kína és India városi fiataljai váltak a legdinamikusabban növekvő fogyasztói csoporttá, akik közül sokan hajlandók magasabb árat fizetni, valamint érdeklődést mutatnak a tea minősége, eredete és a fenntarthatósága iránt. A felső középosztály fiatal tagjai az életmódjukhoz passzoló trendi terméket keresnek, amely kategóriába tökéletesen beleillenek a különleges teák, és azok fogyasztása speciális teaházakban, exkluzív éttermek, hotelek és kávézók kifinomult környezetében.
Míg a világ teafogyasztás nőtt az elmúlt tíz évben, a hagyományos európai importőr országokban (Németország kivételével) csökkent a fogyasztási szint. Kontinensünk teapiaca összességében telítettnek mondható. Az egy főre jutó teafogyasztás alulmarad a más italokkal való versenyben, mint például a palackos ásványvizek. A nyugati országokban a következő évtizedben sem várható ebben különösebb változás, sőt az Egyesült Királyságban a teafogyasztás várhatóan csökkenni fog részben a kávé miatti megcsappant népszerűsége miatt. A tea egészségügyi előnyeinek előtérbe helyezése máshol már bevált: a szálas tea például virágkorát éli az Egyesült Államokban, nem utolsósorban a megnövekedett egészségtudatosság miatt.
A nemzetközi nappal a tea, amely a víz után a legnépszerűbb ital a világon, méltó helyére került. Az ENSZ május 21-ét a tea nemzetközi napjává nyilvánította, amit idén ünnepeltünk először. A víz után mostantól a teának is van világnapja.
