A magyarok lakásvásárlási szokásai elsősorban élethelyzetük megváltozásához igazodnak. Azt gondolhatnánk, hogy a család bővülésével párhuzamosan válhat legégetőbbé a négyzetméterek növelése, azonban még azok számára sem biztos, hogy ez csak családi ház vásárlásával vagy építésével oldható meg, akik ezt megengedhetik maguknak – véli az OTP Ingatlanpont szakértője.
A magyarok átlagosan három alkalommal adnak-vesznek lakást életük során és ezek időpontja elsősorban az élethelyzetük megváltozásához köthető: az első lakás vásárlása az önállósodás jegyében történik, a második ingatlan vásárlása a család bővülésével jár együtt, végül a gyermekek önálló életkezdésével jellemzően ismét kisebb lakást keresnek. Lakás vagy ház, panel vagy tégla? Sokakban merülnek fel ezek a kérdések vásárlás előtt, a döntésben pedig rengeteg szempont játszik szerepet, a környék adta lehetőségektől, számos érzelmi tényezőn át az anyagi lehetőségekig. Abban azonban, hogy melyik településen milyen ingatlantípust érdemes választani, az OTP Ingatlanpont piaci adataira is támaszkodhatnak az érdeklődők.
„Elsősorban a forgalom és az árak figyelembevételével igyekszünk segítséget adni abban, hogy mely településeken éri meg leginkább és legkevésbé családi házat választani egy lakás helyett” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Forgalom
A legtöbb hazai lakóingatlan-tranzakció – a KSH adatai szerint az adás-vételek körülbelül 96 százaléka – a használt piacon történik. Ezen belül a családi házak és lakások forgalma országosan kiegyenlített, 2017-ben például nagyjából fele-fele arányban oszlott meg. Tekintve, hogy a hazai lakásállomány 61 százaléka családi ház, így kijelenthető, hogy az önálló lakóépületek kevesebbszer cserélnek gazdát.
A 2017-es évben csaknem 154 ezer lakóingatlan-tranzakció történt Magyarországon, ennek kicsit kevesebb mint negyede a fővárosban. Itt volt a legkisebb a családi házak aránya a forgalomból – 10 százalék alatti –, ebből következik, hogy aki Budapesten nézne családi házat, annak lesz az országban a legnehezebb dolga. Akit a szűk piac nem tántorít el, annak leginkább a XVI. és a XVII. kerületben, valamint Soroksáron (XXIII. kerület) érdemes keresgélnie, ezekben a városrészekben ugyanis bő egyharmados a házak forgalma az összes tranzakción belül. Ha azonban az érdeklődők a Pest megyei agglomerációt sem zárják ki a keresésből, sokkal nagyobb eséllyel találhatnak maguknak megfelelő ingatlant, hiszen a megyében az adásvételek kétharmadában családi ház cserélt gazdát.
A megyei jogú városokban valamivel egyszerűbb a családi házra vágyók dolga, itt a tranzakciók több mint 20 százalékát, kisebb városokban már csaknem 60 százalékát adják az önálló házak. Nem meglepő, hogy a legtöbb családi házat a községekben találni, a forgalom nagyjából 95 százalékát ezek adják. A megyeszékhelyek között Tatabányán vannak a családi házra vágyók a legnehezebb, Békéscsabán pedig a legkönnyebb helyzetben, előbbi esetében csak minden nyolcadik, utóbbiéban viszont már minden harmadik adásvételkor kerül családi ház új tulajdonoshoz.
Az árakon is meglátszik
Az átlagos négyzetméterárakat tekintve az ország legnagyobb részén magasabb a lakások árazása, mint a családi házaké. Kecskeméten, Kaposváron és Pécsen a legnagyobb a különbség: itt egy lakás négyzetméteréért átlagosan harmadával kell többet fizetni, mint egy családi ház esetében. Csupán három megyeszékhelyen olcsóbbak a lakások: Salgótarján, Tatabánya és Miskolc lakásnégyzetméter-árai alacsonyabbak csak a házakénál. Ennek oka, hogy ezekben a városokban a lakásállomány nagy része olcsóbb lakótelepi lakás, illetve ennek megfelelően szűk a családiház-kínálat. Budapesten ez a mutató a kínálattal és a presztízzsel van összefüggésben. A külső-pesti olcsóbb családi házas övezetekben akár 20–30 százalékkal is drágább lehet egy lakás négyzetmétere egy házénál, míg a drágább budai kerületekben pont fordított az arány.
„Ha kizárólag a kínálatot és a négyzetméterárak arányát vesszük figyelembe, akkor lakást Tatabányán és Miskolcon, házat pedig Kecskeméten és Kaposváron érdemesebb vásárolni, míg Budapesten a legkönnyebben a XVI–XVII. kerületben és Soroksáron lehet önálló házhoz jutni” – összegezte az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
