A kiállítás a különleges tulajdonságokkal rendelkező csokoládénak a főurak asztaláról a katonai menázsiba kerüléséről szól. A nagy háborúra fókuszálva mutatja be diadalútját: a spanyol hódító katonák által mosléknak nevezett azték kakaóból istenek eledele és katonák csemegéje lett.
Az ezüst- és finom porcelán csokoládékannák, -csészék kínálta csokoládés álmok elbűvölték Európát. Az életörömök iránti mohó vágy csokoládét kívánt. Koronás fők, urak és hölgyek, hadvezérek váltak az édes luxus rabjává. A párizsi szalonokban az a hír járta, hogy egy márkinő túlzott csokoládészenvedélye miatt szült fekete gyermeket. Napóleon olyannyira édesszájú volt, hogy a Lefebvre marsallnak ajándékozott bonbonos dobozban a csokoládét bankjegyekkel cserélte ki. A csokoládékatona című Strauss-operett (1908) hős svájci tisztje tölténytáskájában lőszer helyett csokoládét hordott. Hindenburg német tábornok kadétiskolás korában ínyencségei közé sorolta.
A harcokban a katona elsősorban a nála lévő élelemre számíthatott. A csokoládé kis helyen elfért, ízletes, tápláló és frissítő volt, változatossá tette az élelmezést. A nagy háborúban az osztrák–magyar katona porciójában 50 g csokoládét vagy 50 g kakaót kapott 50 g cukorral. A csokoládé a szeretetcsomagokban özönlött a frontra, a lövészárokba az otthon melegét varázsolta, a lélek táplálékául is szolgált. Sérült, beteg, lábadozó katonák gyógyításában nélkülözhetetlen volt. Aranyesőben fürödtek a csokoládégyárak.
A háború végén a hadsereg ajtaján is kopogtatott a hadi nyomor. A menázsiból, a csomagokból eltűnt a csokoládé. Az extrakarcsúra fogyott katonákat a „Sok keserűség közt ím hallj valami jót: Fedák Sári fogyott három kilót” újsághír sem vidította fel.
Egy német tábornok szerint a nagy háborúban a jobb ellátás győzött az erősebb hadsereg felett. A Pesti Futár a vereség okát csokoládéba csomagolta: „Mi az ententhez úgy aránylunk, mint egy külvárosi kis cukorkakereskedő a nagy Stollwerck csokoládégyárhoz. Hindenburgnak a bajusza lehetett volna kétszer olyan haragos és Ludendorff a fotográfiákon akármilyen kegyetlenül is csikorgatta a fogát, biztos volt, hogy itt nem mi fogunk győzni.”
A kiállítás kurátorai: S. dr. Nagy Anikó és Spekál József.
A kiállítás megrendezését az NKA támogatta.
A kiállítás megtekintése 14 éven felülieknek ajánlott.
