A rangos „Az év múzeuma 2021” díjat a nagy múzeumok kategóriájában a Magyar Nemzeti Múzeum 2021. június 26-án vette át a Ludwig Múzeumban. A zsűri a következetes stratégia mentén kialakított korszerű muzeológiai gyakorlatáért, az online térben megvalósított sokszínű, hatékony ismeretátadási tevékenységéért és az intézmény nemzetközi elismertségének növeléséért díjazta az 1802-ben alapított közgyűjtemény teljesítményét.
„A Magyar Nemzeti Múzeum az elmúlt években köztudottan kimagasló gyűjteményi anyagának bemutatása, kutatása, gyarapítása érdekében hatékonyan építette határokon átnyúló és nemzetközi kapcsolatait, valamint a hazai közönségnek szóló ismeretátadási stratégiáját is eredményesen megújította” – áll az indoklásban. Az idén 30 éves Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület a múzeumi szakma képviseletében 1996-ban alapította, 2020-ban pedig megújította Az év múzeuma elismerést, amivel a szakterület kiemelkedő intézményeit díjazza.
Mivel az elmúlt másfél év a Magyar Nemzeti Múzeum számára is hónapokig tartó zárvatartást és váratlan kihívások sorát jelentette, különösen fontos visszajelzés az intézmény munkatársai számára „Az év múzeuma 2021” kitüntető cím. Igaz, már a 2020-as év első hónapjai a múzeum minden eddiginél nagyobb népszerűségéről tanúskodtak. Az Magyar Nemzeti Múzeum egyértelmű visszaigazolást kapott arról, hogy az utóbbi évek szemléletváltása, szervezeti fejlesztései, átalakított kiállítási és képzési programjai, beruházásai és kutatásai eredményesek voltak. Sőt a 2019-ben megújult Múzeumkert épp olyan fontos találkozóhellyé, közösségi térré vált, mint maga a klasszicista épület.
A múzeum saját költségvetésből készült Rotschild Klára – Divatkirálynő a vasfüggöny mögött és a részvételi gyakorlatra épülő Közös időnk – 1989/1990 közösségi kiállítás, a jelenkori magángyűjteményeket reprezentáló Acél és szív, a partnerintézmények által létrehozott Magyar világ, valamint az Ezer és ezer jel időszaki kiállítás naponta ezreket vonzott, miközben a rendezvényterekben rangos események várták a közönséget. Február elején Washingtonban megnyílt a Kereszt-tűzben vándorkiállítás, és célegyenesben volt a világ legszebb késő római leleteit Budapesten felvonultató, nagyszabású Seuso-kiállítás, valamint a chicagói First Kings of Europe című bronz- és korai vaskori leletanyagot bemutató tárlat előkészítése. A múzeum lázasan készülődött a 25. Múzeumok majálisára és az Európai Régészek Szövetségének 3–4 ezer fős konferenciájára. A közoktatási programok is telt házzal működtek: az 1848 emlékezetére épülő Szabadság állomásai című márciusi múzeumpedagógiai foglalkozásokat már 2019 szeptemberében lefoglalták több ezer diák számára, amelynek lebonyolításához az ugyancsak aktív és dinamikusan fejlődő önkéntesek is jelentkeztek. Egyértelmű volt, hogy a 2020-as évben tovább emelkedik a már 2019-re (2015-höz képest) több mint duplájára nőtt látogatószám, növekedhet a rendezvények, a múzeumpedagógiai, a múzeumandragógiai programok és azok résztvevőinek a száma. A múzeum szakemberei bíztak abban, hogy a gyűjtemények is tovább gyarapodnak, hiszen a korábbi évek sikerei az adományozó kedvet is növelték, így került a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába többek között az 1956-os Széna téri lyukas zászló vagy az Egyesült Államokból a Szapáry-Wanderbilt-hagyaték.
Az intézmény vezetősége már 2020 januárjában felfigyelt a koronavírus gyors terjedésére és február elején új munkaterveket, vészforgatókönyveket dolgozott ki a teljes bezárás esetére. A cél világos volt: a látogatókkal való kapcsolatot, valamint a feldolgozó, tudományos és irányító munkát át kell helyezni az online térbe. Amikor március 12-én a múzeum a koronavírus-járvány miatt bezárta a kapuit, a már elindult online és digitális fejlesztéseknek köszönhetően egyik napról a másikra az internetre terelte a meglévő érdeklődést.
Néhány óra alatt átalakult a múzeum honlapja. Az új online múzeum főmenüpontjában előtérbe kerültek az interneten keresztül elérhető anyagok, és elkezdődött a nonstop Nemzeti Múzeum-kampány, amelyhez kapcsolódóan új múzeumi videók készültek, régi filmek váltak elérhetővé, ismeretterjesztő blogsorozatok indultak havonta változó tematika mentén, online tárlatvezetések, szakmai beszélgetések, kiállításmegnyitók, játékok nyújtottak kikapcsolódást az otthonukba szorult emberek számára. A múzeum YouTube-oldalának követői megtriplázódtak a csaknem 300 új anyag révén, de hasonló volt a növekedés a Magyar Nemzeti Múzeum Facebook- és Instagram-oldalán is az új és friss szellemiségű képeknek, szövegeknek, videóknak köszönhetően. A közönséghez ugyanakkor nemcsak a közösségi médián keresztül jutottak el a tartalmak, az intézményi kommunikáció a munkatársak által frissített célcsoport-specifikus adatbázisokra, „online látogatókutatásra”, hírlevélkampányokra és sajtókapcsolatokra épült. A múzeum részéről ebbe a munkába a menedzsment vezetése mellett a közösségi médiára és webfejlesztésre specializálódott történeti háttértudással rendelkező szakemberek, valamint a hagyományosan a közönségkapcsolati terekben dolgozók, és a minőségi tartalomgyártás jegyében a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos és egyéb dolgozói is bekapcsolódtak, így összesen kb. 150 fő dolgozott azon nap mint nap, hogy az otthonukba szorult emberek kulturális kikapcsolódásként fogyaszthassák a Magyar Nemzeti Múzeum folyamatosan fejlesztett virtuális és digitális tartalmait.
A fogadtatás pedig kiváló volt: többek között ezrek kapcsolódtak a My Home Office Challenge, Muti az otthoni munkahelyed! Facebook-csoporthoz, ahol nemcsak dokumentálták az otthoni munkavégzés körülményeit, hanem virtuális közösség is épült. Az Instagram-oldalon meghirdetett Fantasy Múzeum-projekt a fiatal közönséget szólította meg, bevonva az iskolai közösségi szolgálatosokat is a populáris kultúrából közismert egy-egy varázstárgy és egy valódi múzeumi tárgy összekapcsolásával. A múzeum közösségi oldalain félmillióan tekintették meg összesen a később könyvben is megjelent, naponta új, 3 perces epizóddal jelentkező Pénzek színes világa című numizmatikai sorozatot, sok ezren regisztráltak ingyenes online tárlatvezetésekre és programokra.
A közoktatás szereplőivel folyamatosan konzultálva több mint 200 különböző módszertanra és különböző célcsoportnak szóló digitális múzeumpedagógiai anyag készült az óvodásoktól kezdve az érettségire készülőkön át a magyar nyelven tanuló külföldiekig, amelyekhez kapcsolódó foglalkozásokon több ezer diák vett részt ingyenesen. Olyan kísérleti programokat is sikerrel megvalósított a múzeum, mint a dualizmus korában játszódó online szabadulószoba.
Az új virtuális kiállítások sem csupán a meglévő múzeumi terek befotózását jelentették, hanem teljesen új online tárlatok jöttek létre többek között a rendszerváltásról, a magyar arisztokraták életéről, Budapest fényeiről vagy a későbbre halasztott Ars et Virtus. Horvátország-Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége tárlat anyagából. A 4IG nagylelkű támogatásának köszönhetően pedig a Seuso-kincs – Pannónia fénye kiállítás sem csupán virtuálisan vált a látogatók számára bejárhatóvá, de a lézerszkennelt és nagy felbontással digitalizált tárgyak mindeddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg, akár ingyenes online tárlatvezetéseken is. A trianoni békeszerződés 100. évfordulójára emlékezve Összetartozás éve címen hat héten keresztül új virtuális fotógalériát tekinthetett meg a közönség, amíg el nem készülhetett a Múzeumkertet övező kerítésen egy hasonló, nagyszabású szabadtéri kiállítás. Ugyanerre a témára épült a Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon című, gömbsátorban megrendezett, eredeti tárgyakat felvonultató tárlat, amely a járvány második hulláma előtt Budapesten, Tatán és Mosonmagyaróvárott, utána Hajdúböszörményben hatalmas érdeklődés mellett nyílhatott meg.
A múzeumi nyitvatartást lehetővé tévő nyári és ősz eleji időszakban a múzeum számos kedvezménnyel várta a látogatókat: ilyen volt a Páros péntek és a NagyiKULTúra. Az előbbi a pároknak, az utóbbi az unokáikra vigyázó nyugdíjasoknak kínált egyedülálló nyári programot, hacsak nem vettek részt a gyerekek a különböző történeti korszakok élményszerű megismerésére ösztönző táborokban. A múzeum a hibrid időszakban a programokat lehetőleg úgy szervezte, hogy azok a szűk körű résztvevői kör mellett az interneten is elérhetők legyenek a további résztvevők számára.
A korlátozások ellenére a múzeum szakmai programjai közül szinte mind megvalósulhatott. A Múzeumok majálisa helyett október 9-én megrendezett Múzeumi Restart szakmai programjára 897-en regisztráltak. A hibrid, élőben közvetített eseményen a múzeumi díjak átadása mellett 12 múzeumi szakterület számára 2–2 workshop zajlott párhuzamosan. Hasonlóan sikeresen, de teljesen online valósult meg a nemzetközi MúzeumDigit 2020 konferencia. Itt szintén számos előadás és panelbeszélgetés folyt, amelyeket valós időben és utólag több ezer kolléga tekintett meg a világ több pontján. A Nemzeti Múzeum sikeresen szerepelt nemzetközi fórumokon is, mint a The Best in Heritage múzeumi-örökségvédelmi versenyen 2020. szeptember 23–25-én, ahová az AVICOM F@IMP 2019 nagydíj – Claude Nicole Hocqard-díjával kitüntetett Magic Wall (Sisi és Magyarország kiállítás) projekt kapott meghívást. A Nemzeti Múzeum 2020-as tevékenységének talán egyik legfontosabb visszajelzése volt, hogy az online térben kifejtett hálózatszerű munkát összefogó múzeumi honlap az év végén kultúra kategóriában elnyerte Az év honlapja kitüntető címet. A Marketing Szövetség az elismeréssel azt értékelte, hogy a múzeum áttekinthető, könnyen használható felületen, magas zínvonalú tartalmat kínált a látogatóknak, amely sokak számára „az online térben is bármikor, bárhonnan elérhetővé tette az 1802 óta működő, de a jelenkor kihívásaira is érzékenyen reagáló” intézményt.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum. Fotók: Incze László.
