A magyar festészet napja, mint az ország legnagyobb képzőművészeti mozgalma, immár 20. alkalommal pezsdíti fel a festőművészszakma tagjait. Október 18-a Szent Lukács, a festők védőszentjének ünnepe köré szerveződve várja több száz kiállítás a nagyközönséget.
A magyar festészet napja népszerűsége két évtizede töretlen, szükségessége pedig vitathatatlan. Képes megfogalmazni és a társadalom figyelmét is felhívni a kortárs festészet és művészet fontosságára, feladataira, összefoglaló jellegével pedig hiánypótló funkciót tölt be. A magyar festészet napja jelentőségét 2020-ban Magyar Örökség-díjjal ismerték el.
A magyar festészet napja rendezvénysorozat felépítése szerint két nagy egységre tagolható. Az alapítvány által saját forrásból megrendezett események, közte az országos jelentőségű és fajsúlyos tárlattal az Élő magyar festészettel, valamint a csatlakozó kiállítások, amelyek a hazai tárlatok mellett a Kárpát-medence magyarságának művészeti eseményeit is felölelik.
A csatlakozók száma évről évre nő, még a pandémia idején is elérte a százötvenet. Százötven kiállítóhely, közel 500 művész, több mint 5000 festmény hirdeti a magyar piktúra erejét.
A magyar festészet missziójához csatlakozók között megtalálhatjuk hazánk legjelentősebb intézményeit, mint a Műcsarnok vagy a Vigadó, de a falvak művelődési és közösségi házait is. Így elmondhatjuk, hogy egyszerre képviseljük a magyar festészeti élet csúcsát, de egyben az inkább közművelődést szolgáló események bemutatását is fontosnak tartjuk. Az idei rendezvény szomorú apropója az alapító, örökös elnök halála. Bráda Tiborra emlékezünk, neki ajánljuk az idei kiállításokat.
Az idei év fő kiállítása és egyben a szakmai díjátadónak helyet biztosító rendezvény az idén Szolnokon zajló Élő magyar festészet című országos, központi tárlat. 2022. október 15. és 2022. október 30. között látogatható az impozáns Szolnoki Galériában és az Aba-Novák Agóra Galériában. A kiállítás magába foglalja a doyenek-festőmesterek, a középgeneráció és a fiatal generáció műveit. Az Élő magyar festészet három szekciójának kurátorai: doyenek: Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, középgeneráció: Gaál József Munkácsy-díjas festőművész, fiatalok: Horváth Dániel festőművész.
A megnyitón elhangzó szakmai méltatások és a nívós műsor mellett minden évben nagy izgalom kíséri a legrangosabb szakmai díjak átadását. Az immár évtizedes hagyományra visszatekintő EMMI által támogatott Életműdíjat egy 70 év feletti doyen kapja. A Magyar Művészeti Akadémia Festészeti díját egy művészetében érett, szakmailag kiemelkedő személy veheti át a középgenerációból. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett, szinté az EMMI által támogatott Maticska Jenő-díjat egy professzionális fiatal alkotó kapja.
A fő kiállításhoz idén a Szolnoki Művésztelep Kert Galériában megrendezésre kerülő egyéni tárlat is kapcsolódik: Nagy István Munkácsy-díjas képzőművész Részleges leltár című kiállítása. A Szolnoki Művésztelep Rajzstúdió Galériában pedig Bráda Tibornak ajánlva címmel nyílik válogatás a hazai üvegfestészet remekeiből.
A szolnoki eseményekhez kapcsolódóan, a szokásokhoz híven, idén is Festebéddel kínáljuk az egész országból a Szolnoki Művésztelepre érkező vendégeket, külön programként pedig a felújított 120 éves kolóniát is bemutatjuk.
Az alapítvány elnöke, Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője adott új lendületet a festészet napi organizációnak, amelynek eredményeként többek között új arculat és kommunikációs rendszer is felépült. Szíves figyelmükbe ajánljuk honlapunkat és Facebook-oldalunkat, amely korszerű és naprakész:
www.festeszetnapja.hu; https://www.facebook.com/festeszet.napja/
Támogatóink: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyar Művészeti Akadémia, MANK Nonprofit Kft., Nemzeti Színház, Szolnoki Művésztelep, Újbuda Önkormányzata.
A magyar festészet napja története
A magyar festők ünnepének gondolata és képzete Bráda Tibor festőművész tudatában jelent meg a Diószegi úti műtermében már a 80-as években. Lelkesen beszélt róla, nagy szabadtéri kiállításra gondolt, s a festők utcájára. Az elképzelés 2001-ben konkretizálódott. A bátorításban s a megvalósításban Szentgyörgyi József és Fabók Gyula festőművészek, valamint Zsolnay Gábor vállalkozó is mellé állt. Még ebben az évben a XI. Kerületi Önkormányzat támogatását is sikerült megnyerni.
A vállalkozás célja a jelenkori kortárs magyar festészet valamennyi irányzatának, azaz teljes skálájának bemutatása a széles nyilvánosság előtt. A magyar festészet napja először 2002 őszén került megrendezésre a Feneketlen-tó partján szabadtéri kiállításként október 18-án, Szent Lukács, a festők védőszentjének névnapján. Mivel az esős időjárás megzavarta a lebonyolítást, a Bráda Tibor köré szerveződő munkacsoport úgy döntött, hogy a következő évben nagy kiállítótérben kell bemutatkozni.
Az alulról jövő kezdeményezés olyan népszerűségre tett szert, hogy Budapest szinte valamennyi kerületének galériái és a vidéki városok múzeumai is csatlakoztak s az elszakított országrészek festőcsoportosulásai is. Így aztán Kárpát-medencei napjáról is beszélhetünk. A pár napos programból másfél hónapig tartó fesztivál lett, s a bemutatkozás programja, koncepciója is kikristályosodott.
Az ünnep központi rendezvénye az Élő magyar festészet című kiállítás, mely három részből áll:
– Doyenek. A hetven év feletti festők tárlata.
– Középgeneráció. A negyven és hetven év közötti festőművészek tárlata.
– Fiatalok. A negyven év alatti festők tárlata.
A három generáció egy nagy kiállítótérben való szerepeltetése lehetőségeket kínál a számvetésre, az értékfeltárásra, a továbblépés szellemi útjainak kiépítésére. Ráadásul a nemzedékek egy-egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotója díjazásban is részesül. Mivel a szakma által felterjesztett díjról van szó, ezért az Életműdíj, a Maticska-díj s a Szakmai Nagydíj különös értékkel rendelkezik. E nagy kiállításon 200–300 festő alkotása látható. (Néhány helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Millenáris Központ, Bálna, Esztergom: Szent Adalbert Központ, Óbuda: Esernyős Galéria, Eger: Kepes Intézet, Szolnok: Zsinagóga.)
A rendezvény, a fesztivál nyitott. A többi kiállításon, amelyen legalább annyian szerepelnek, mint a fő tárlaton, a nézők megismerkedhetnek a festői kifejezésmód újabb és újabb kreatív lehetőségeivel. Az alapítvány elnöke az első 10 évben maga az alapító, az idén váratlanul elhunyt Bráda Tibor volt. A szívvel-lélekkel végzett munkája elismerésre méltó. Ő adta át a stafétát 2013-ban Kiss Zoltán László festőművésznek, őt Szurcsik József festőművész követte. Az utóbbi években Verebes György festőművész az alapítvány elnöke. Az ő munkáját segítik a kuratórium tagjai.
Végül néhány doyen, hazánk nagy művészei gondolatai a magyar festészetről:
Gerzson Pál: Az igazi művész az a mesterséget megtanulja, mert tudja, hogy alá kell valaminek vetnie magát, hogy ő nem parancsolhat a teremtésnek, a természetnek.
Deim Pál: A kis dolgok végtelenségét kutatom, mert ezekben is benne lehet az utolsó ítélet drámaisága.
Sváby Lajos: A kép egymás tetejébe halmozott idők végeredménye. Nem perc után perc, hanem percre perc, és ilyen értelemben pedig a kép az idő absztrakciója is.
Konok Tamás: A festészet számomra nem lefestőművészetet jelent, mint amilyen mondjuk az impresszionizmus volt: a pillanat ábrázolása, a benyomásé, hanem egy rendszer, a dolgok mélyén rejlő rend keresése, ami nem kötődik helyhez és időhöz, optikai látványhoz.
Kokas Ignác: Mindig térdepelve festettem, egész nap dolgoztam, ha nem ment, imádkoztam, hacsak annyit is, hogy Istenem segíts meg!
A záró idézet Verebes Györgytől származik: Minden ellentétes véleménnyel szemben a festészet mint művészeti műfaj, kategória él és virul, mert mögötte az ember ősidők óta tartó képalkotási igénye áll. És ha van magyar nyelv és kultúra, akkor léteznie kell kortárs magyar festészetnek is. A jellemzőiről, irányáról és az egyetemes festészetben betöltött szerepéről kell és érdemes beszélnünk. És mi lenne alkalmasabb arra, hogy évről évre a figyelmünk fókuszába ezt a fontos kérdést állítsuk, mint egy rendezvénysorozatot. Egy rendezvénysorozat, melyhez az ország és a Kárpát-medence művészeti közélete csatlakozik évről évre immár 19. alkalommal. Ünnepeljük együtt tehát azt, hogy van festészet, van magyar festészet, van jó magyar festészet, ami mögött kiváló művészek állnak és, hogy minden összeköt és nem elválaszt minket egymástól.
