Tőzegáfonya a csodanövény!

Mindkét nem és valamennyi korosztály érintett, mégis leginkább a 18 és 40 év közötti nőknél a legmagasabb a felfázás kockázata, általánosságban elmondható, hogy élete során minden nő felfázik legalább egyszer! 

Nagyrészt hajlam kérdése, hogy kialakul-e, a hideg mellett szervi eltérések is állhatnak a háttérben, mivel a nők húgycsöve rövidebb, így könnyebben feljutnak a baktériumok a húgyhólyagba, mint a férfiak esetében. A szexuális élet is hajlamosít a panaszok kialakulására, az ekkor észlelhető lokális vérbőség ugyanis elősegítheti a baktériumok feljutását, megtapadását. A cukorbetegség is fokozza a kockázatot, menopauza után pedig a hormonhiány következtében kialakult nyálkahártya-sorvadás kedvez a kórokozók megtelepedésének.

A nem kezelt hólyaggyulladás akár már néhány nap alatt lázzal járó vesemedence-gyulladást okozhat, ezért is fontos, hogy mielőbb urológushoz forduljunk!

Az állandó vizelési ingerrel, véres vizelettel, fájdalmas ürítéssel járó hólyaghurut nemcsak a hideg hatására alakulhat ki, hajlam kérdése is, hogy megjelenik-e. Emellett szervi okok is állnak a háttérben: a nőknél azért is gyakoribb, mert a rövidebb húgycső miatt könnyebben jutnak fel a baktériumok, mint a férfiaknál. Ezért nyáron, amikor lengébben öltözünk, strandra járunk, fokozott óvatosságra van szükség. Az urológus szerint a tőzegáfonya és a bőséges folyadékfogyasztás javít, ám a cukros italok ronthatnak a helyzeten.

A tőzegáfonyát gyakorta ajánlják, mint a húgyúti fertőzések, felfázások elleni hatékony ellenszert. Kutatóknak most sikerült bebizonyítaniuk, miben rejlik a gyümölcs hatékonysága.

A tőzegáfonya igazi csodaszer, gyógyhatásait az emberiség már évezredek óta kihasználja, azonban ma újból egyre népszerűbbé vált az alternatív gyógymódok virágzásának köszönhetően. A tőzegáfonya rokona a fekete áfonyának is, mindkettő az örökzöld azáleák családját gyarapítják. Észak-Amerikából származó növényről van szó, ami elsősorban a mocsarak, lápok közelében nő, mivel kedveli a savas pH-jú területeket.

A gyógyító erő érett gyümölcsében rejlik, amit többféle betegség gyógyítására is felhasználnak. Az áfonya nálunk ugyan ritka növény, de a sarkkörtől a trópusokig, az északi féltekén sok helyen megtaláljuk az áfonyák mind a 300 faját. A tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) a család egyik kiemelkedő tagja, amit általában a csapadékosabb területeken lelhetünk fel. Sokan keverik a vörös áfonyával, sőt az angolban még meg is egyezik a nevük: mindkettőt cranberrynek hívják.

Gyógyít a a tőzegáfonya, avagy sem?

Számos kutatás irányult a tőzegáfonya potenciális antibakteriális hatására, azonban a közölt eredmények igen ellentmondásosak voltak a napjainkig. Mások viszont alátámasztották, hogy a növényi kivonat olyan hatóanyagot tartalmaz, mely meggátolja a kórokozók gazdasejten való megtapadását, így azok be sem képesek jutni, és elmarad a fertőzés. Azonban a McGill Egyetem (Montreal, Kanada) munkatársai egy olyan mechanizmust fedtek fel, mely a tőzegáfonya mellett szól.

A tőzegáfonya hatásai:

A baktériumnak a célsejt felé kell mozognia, ehhez pedig sok faj egy ostornak nevezett szervecskét használ, mely evező módjára irányítja a kórokozót. Minél több baktérium képes odaúszni a szóban forgó területre, annál nagyobb a fertőzőkészség, főként a húgyúti infekciók esetén. A mozgási képesség (motilitás) emiatt kiemelt fontosságú, és ez lehet a támadáspontja a tőzegáfonyának, mely számos bakteriális gén működését blokkolja.

Nathalie Tufenkji és munkatársai húgyutakból nyert Escherichia coli baktériumokat tettek ki különböző koncentrációjú tőzegáfonya-kivonat hatásának, és megállapították, hogy a kezelés drámaian csökkentette a motilitást.

A kiesés magyarázatára génszinten sikerült rálelni, ugyanis a kivonat gátolta az ostorok kialakulását. Különösen agresszív a Proteus mirabilis, főként katéter mellett képes gondot okozni. A kórokozó a katéteren keresztül úszik fel, és éri el a húgyhólyagot.

Amikor a Proteus mirabilist kísérletes körülmények között magas koncentrációjú tőzegáfonya-kivonat hatásának tették ki, két hatást tapasztaltak: egyrészt az E. colihoz hasonlóan lecsökkent a motilitás, másrészt a kezelés gátolta az ureáz nevű enzim génjének kifejeződését.

A fertőzőképességet mindkét változás hátrányosan befolyásolja!

Az eredmények felvetik annak lehetőségét, hogy a tőzegáfonyát az antibiotikumok alternatívájaként lehetne alkalmazni, de felmerül az is, hogy a jövőben a katéteres eszközöket a növény hatóanyagával kellene bevonni.

Akár ez is tetszhet A szerző további művei