Barry és az ő leszármazottjai

Nézegessen kölyök bernáthegyiket, lesz jó két perce!

A bernáthegyi 1884 óta Svájc nemzeti kutyafajtája. Martignyban, a Nagy Szent Bernát-hágói tenyésztőközpontban öthetesek lettek az MTI képriportjában szereplő blökik. A Barry Alapítvány által működtetett központban évente átlagosan húsz kölyök születik, amelyek hibátlanul viszik tovább a fajta jegyeit.

Éhes kutyu táppal álmodik  Fotó: MTI/EPA/Thomas Delley

A bernáthegyi története

Származása nem tisztázott, de igen ősi fajta, valószínűleg a tibeti dog leszármazottja. Évszázadokon keresztül életmentésre tenyésztették és nevelték az Alpok hóborította hatalmas hegyei között. A Hospice du Grand Saint Bernard menedékhely Európa egyik legmagasabban fekvő és legősibb települése. Az ókori rómaiak idejében Jupiter temploma állt itt. A később szentté avatott Mentoni Bernard építette újjá, hogy menedéket nyújtson a zarándokoknak és azoknak a szegény embereknek, akik gyalog keltek át a hágón. Ebben a Szent Bernátról elnevezett kolostorban évszázadokig használták vezető- és őrkutyaként a nagy hóban, lavinaomlásban elveszett emberek megsegítésére, innen kapta a nevét is a fajta. Később, hogy állóképességét növeljék, újfundlandival keresztezték.

Az első feljegyzés erről 1707-ből származik, de ennél már hamarabb ott voltak a bernáthegyi kutyák. A korabeli krónikák így írnak róluk: „Csodálatos ebeket tenyésztettek itt, amelyek rendkívül bölcsek, szimatuk fantasztikusan éles, és gyakran még a 8–10 méter mély hó alól is kimentik az embert.”

A valaha élt leghíresebb bernáthegyi kutya Barry volt. Ez az eb az 1810-es évek közepén egymaga 41 embert mentett ki a hó alól. A sors kegyetlen fintora, hogy éppen mentési munka közben pusztult el: egy általa kimentett ember vadállatnak vélte és lelőtte. Barry emlékére szobrot emeltek, a testét pedig a berni múzeumban állították ki.

Együtt minden izgalmasabb  Fotó: MTI/EPA/Thomas Delley

Egy igazi jellem

Hatalmas, jószívű óriás, de nem igazán őrző-védő fajta! Jó természetű, barátságos, az egyik legkiegyensúlyozottabb fajta. Értelmes és türelmes. A családjával szemben ragaszkodó, gyakran kimutatja szeretetét, és nem kedveli, ha valamiből kihagyják. Kimondottan érzékeny a dühös szavakra és légkörre.

A jó tenyészetből származó bernáthegyi nagyon nyugodt, csendes, érzékeny állat. Nem ugat sokat, nem verekedős, nem ás, nem rág szét dolgokat. Megbízható, nyugodt, a gyermekeket nagyon szereti. Ha szükséges, megvédi gazdáját és annak otthonát, bár nem erre a faladatra tenyésztették ki. A többi kutyával sem keveredik konfliktusba, csak azt nem tűri, hogy azok erőszakosan lépjenek fel vele szemben. Általában a háziállatok sem jelentenek gondot a számára. A becsületes szándékú idegenekkel szemben közönyös vagy barátságos magatartást tanúsít.

Kölyökként játékosak, de a felnőtt példányok mindenre készek a gazdájukért és annak családjáért Fotó: MTI/EPA/Thomas Delley

Könnyen tanul

Alapvetően engedelmes fajta, és ha következetes, egyértelmű módon nevelik, hamar megtanulja a parancsokat. Mivel igen érzékeny a gazdája hanghordozására, a kemény, szigorú hangnem nem megfelelő módszer a tanítása folyamán.

Már kicsi korától kezdve arra kell szoktatni, hogy ne rángassa a pórázt, mert ha felnő, túl nagy és erős lesz egy embernek, és felnőtt korában már nagyon nehéz leszoktatni róla. A hosszú foglalkozásokat nehezen tűri, ezért csak akkor szabad parancsokat adni neki, amikor ténylegesen szükséges. Az összes masztiffhoz hasonlóan a bernáthegyire is igaz, hogy neveléséhez jól kell ismerni a fajtát.

Anyával a legjobb egy kis játék  Fotó: MTI/EPA/Thomas Delley

 

 

 

 

 

Akár ez is tetszhet A szerző további művei