Berecz István: a néptánc viselkedésformát, életmódot tanít

Harminchetedik alkalommal rendezik meg az Országos Táncháztalálkozót és Kirakodóvásárt 2018. április 13–15. között, csaknem 2500 közreműködővel, a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseményeként. A fő helyszín most is a Papp László Budapest Sportaréna lesz, ahol a küzdőtéren zajlik majd az egymást váltó táncházak forgataga, a népművészeti vásár, valamint az esti gálaműsorok. Az Aréna kisebb-nagyobb termeiben is programok lesznek. A néptánc van, akinek hobbi és van, akinek hivatás – vallja Berecz István. Az örökös sarkantyúdíjas néptáncos a seniorplus.hu-nak beszélt erről.

Te miért a néptáncot választottad?

 Nekem ez az egész mindig szórakozás volt. Édesapámék nem erőltették. Szerettem mulatni, aztán rájöttem, hogy ezt sportként is lehet űzni. Sok időbefektetés és fáradtság, de ott voltak a példaképek. A filmen nézett és a közvetlen példaképek, Zsuráfszky Zoltán és legnagyobb tanítványai, akiken Sára Ferenc is dolgozott: Fitos Dezső, Kádár Ignác, Hajdú Flórián és Lajkó Levente, azaz az Ordasok táncegyüttes. Bölcsőde és óvoda helyett néztem, ahogy a nagyok táncolnak, s ez egyben iskolám is lett. A néptánc látványos, ugyanakkor tisztán az eredetire épít, nincs show-elem, csak a falun felgyűjtött tiszta forrás jelenik meg előtted – átszűrve azon az emberen, annak egyéniségén, aki épp táncolja. S ezáltal lesz mégis élő és mai.

Hogyan született a táncház?

A táncház a széki táncrenddel született, Erdélyben sokkal élőszerűbb volt még ez a kultúra a városi fejlődés hiánya miatt. Természetes közegében szemlélhette az ember a zenét, a táncot. Nem mindenhol vették át a városiasodó cigánybandák ám a szerepet. Hanem olyan kincsek is vannak, amelyeket észre sem vettünk. Például Budapesten ott a Fonó, ahol minden héten van táncház.

Berecz István

Kétszeres és egyben örökös aranysarkantyús néptáncos. 1987-ben született Budapesten, 2014-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2001-ben kezdett táncolni, és azóta számos táncegyüttesben megfordult, jelenleg a Kis István által vezetett Bem Táncegyüttes tagja. 2009-ben a legjobb férfitáncosnak választották a Szolnoki Országos Néptáncfesztiválon. 2012-ben a Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő szólótánc kategóriájának győztese lett. 2013 nyarán bekerült abba a magyar delegációba, amely a magyar kultúrát képviselte a washingtoni Smithsonian Folklife Festivalon. 2014-ben a Vidnyánszky Attila által rendezett János vitézhez készített koreográfiát a Nemzeti Színházban, ahol a Fekete ég – A fehér felhő című előadásban kapott szólószerepet. 2017-ben a Magyar Arany Érdemkereszttel ismerték el tevékenységét.

Lehet mondani, hogy szerencsére a fiatalok is érdeklődnek a táncházak iránt?

Egy részük mindenképpen. Ám még mindig nincsenek úgy igazán megfertőzve. Ezt nemcsak azért mondom, mert nem tolonganak hétről hétre. Habár az elmúlt években nagyon sok tehetséges fiatal mutatkozott be akár a Fölszállott a pávában is.

Szerinted mit tanít a néptánc? 
Viselkedésformát, életmódot. Ez elsőre nagyzolónak, túlzónak hangzik, de mégis. Először csak a lépésekre koncentrál az ember, aztán rájön, hogy sokkal többet kapott. Természetesen kiemelhetjük a férfi és női szerepeket: tisztítja a hozzáállásunkat, mert valljuk be, összekeveredtek ezek a dolgok, és a tánc segít ezt kitisztázni.

Mivel foglalkozol jelenleg?

A Fonó Budai Zeneház népzenei művészeti vezetője vagyok, emellett sokfelé járok a világban és itthon táncolni. Barátaimmal alapítottam a Fonó Kamara Táncegyüttest, szeretnék velük minél több előadást, néptáncon alapuló színpadi műsort megvalósítani a jövőben.

Fotós Knap Zoltán

Íztelítő a programokból

Április 13-án, pénteken a Fonó Budai Zeneházban:

„Halljunk szót…!” címmel koncerttel egybekötött „bemelegítő” nyitótáncházat tartanak, ahol a világ minden részéről érkező táncházkedvelők találkozhatnak.

Április 14-én, szombaton a Sportaréna küzdőterén:

Tánchagyományaink címmel táncházak és bemutatók sorozatával indul az Országos Táncháztalálkozót és Kirakodóvásár, a folklórban leggazdagabb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával. A néptáncokkal csak most ismerkedők tanulhatják, akik tudják, élő zenére táncolhatják.
Aprók táncával, kézműves foglalkozásokkal és Tücsökringatóval a gyermekeket szórakoztatják. Ezután a művészeti szakiskolák kapnak bemutatkozási lehetőséget. A szombat esti gálán fellépnek Magyarország kiemelkedő néptáncegyüttesei, hagyományőrző együttesei és a határon túlról érkező népművészek.

Április 15-én, vasárnap:

Ez már évek óta családi nap, ilyenkor a gyermekekre és a gyermekes családokra fűzik fel a programokat. Ezúttal az észak-magyarországi régiót bemutató aprók bálja különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vesz a táncokban, mindenki kipróbálhatja magát a népi játékokban és ügyességi versenyekben. A kézműves foglalkozásokon is garantált az azonnali sikerélmény. Mindezt interaktív foglalkozások, mese- és bábelőadások, népzenei és néptáncbemutatók, a felnőtteknek pedig „Ínyenc táncház” egészítik ki.